Kopogó lépések hangja verte fel az épület épp megnyugvással teli óráit, amikor sorra érkeztek a vendégek és előadók a Fasori Evangélikus Gimnázium Dísztermébe. Március 10-én nem csak napközben feszegette az előadótermek és a hallgatóság befogadóképességét a tudományok szerteágazó összefüggésrendszere, hanem bizony az est is multidiszciplináris csemegével szolgált. A Barankovics Alapítvány könyvbemutatójára került sor, amelynek tárgya a Napjaink dilemmái - Protestáns válaszok c. szociáletikai kézikönyv volt.
A hézagpótló mű, ahogyan erre valamennyi megszólaló utalt, olyan helyzetben próbál eligazodást kínálni, amikor a keresztyén ember nem hallgathat. A „Hittem, azért szóltam” attitűd jellemzi a hét szerzőt jegyző könyvet (Dr. Békefy Lajos, Dr. Birkás Antal kötetszerkesztőként is, továbbá Birkás-Sztrókay Edit, Loksa Gábor, Dr. Pálhegyi Ferenc, Szalay László Pál, Dr. Tóth János). Kényelmetlenné válhatnak a hívő ember számára bizonyos kérdések a hétköznapi disputák során. Hogyan értékeljük percenként változó világunk eredményeit, torzulásait? Az Istennel kommunikáló, önmagát az Ő főhatósága alá rendelő ember milyen igei, hitvallásos és egyben korszerű válaszokat adhat az élet velejét érintő kérdésekre? Nem véletlen, hogy a könyv címe ígéretet tartalmaz az olvasók felé: Protestáns válaszok. Nem az oldalra hajtott fej, az elkerekedett szem, a széttartott karok jelzik a választ, hanem a prófétai lelkület, a református és evangélikus hagyományok felelevenítése és bibliai igazságainak jelenkori alkalmazása. „A protestáns szociáletika teológiai helye a modern bálványok kritikája és a saját pozíciónk megformálása, megalkotása között van” (K.-W. Dahm).
A könyv koncepciója, előfeltevése Hans Krämer integratív etikájának megtermékenyítő eszmeiségét használja, de alkalmazza az osztrák szociáletikus, Ulrich H. J. Körtner nemrég megjelent protestáns szociáletikájának legfontosabb elemeit is. Magyar nyelvterületünkön elsőként az integráló felelősségetika teológiai nyomvonalán gondolja, gondoltatja át a válaszokat. Ami röviden annyit tesz, hogy nem csak a technika újításaival kell tisztában lennünk, hanem morálisan is kompetensen kell viselkednünk. Meg kell határozni a gondolkodó, imádkozó és aztán cselekvő keresztyének mindennapjait a jövő állapota iránt érzett fokozott felelősség szellemi alapállásából. Luther felfogásával összhangban: „Ha tudnám, hogy holnap vége a világnak, még ma ültetnék egy almafát.”
A szerkesztők és szerzők úgy kerültek kiválasztásra, hogy ne csak az elméleti oldalhoz tudjanak hozzászólni, hanem a témában praxissal is rendelkezzenek. A fejezeteket református és evangélikus szakértők és teológusok együttes munkával dolgozták ki. A tudományos igény mellett a használhatóság, taníthatóság jelent meg elsődleges célként a szerzők előtt. A megvalósulást látva bátran kijelenthetjük, hogy a középiskolai hit- és erkölcstan oktatás nagyszerű segédanyagot talál majd benne. A témakörök feldolgozását fotók, ábrák, kiemelések, szövegbuborékok és összefoglaló kérdések segítik.
A könyv olyan hagyományokat és irányvonalat követ, amit megtalálhatunk többek között A. K. Papadreos, M. Honecker, N. Luhmann, R. Niebuhr, J. Stott szociáletikai munkáiban. Felvetődik a könyvben génterápia, a halálvágy, a párkapcsolat, a homoszexualitás, az internetfüggőség, a médiabefolyás, a klímamigráció, az öko-gyülekezeti mozgalom, a korrupció, a halálbüntetés, a keresztyénüldözés kérdésköre, amelyekben nem hagynak kétségek között a szerzők. Részletes etikatörténeti visszapillantásból tájékozódhatunk a fiatal tudományág, a közösségi lét kérdéseit kutató, taglaló szociál-etika eddigi útjáról. A teológiai válaszok pedig nem hangulati tényezők, hanem segítik a társadalom formálódását Isten teremtésbeli terveinek megvalósításának érdekében (Dr. Elmar Nass).
A könyvbemutató alkalmából dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben, dr. Mészáros József professzor, a Barankovics Alapítvány elnöke és dr. Szentpétery Péter EHE docense felszólalásukban méltatták a Napjaink dilemmái – Protestáns válaszok c. könyv hiánypótló érdemeit és sajátosságait. Egyik fő erényeként, amit minden rétor hangsúlyozott, azt emelték ki: „Ez a szociáletika az egész társadalom felé jelent nyitottságot, nyitást, párbeszédkészséget, meghívást az együtt gondolkozásra” (S. Zs.) A könyv ismertetése után a jelenlévő szerzőknek lehetősége volt egy-egy expozéra, amiben a kutatási területük néhány fontosabb momentumát, problémakörét elevenítették fel. Nem csak az előadások szabad gondolatáramlata lehetett hatással az egybegyűltekre, hanem a Lukács Katalin által kiemelt és megszólaltatott részletek a műből és Faragó Péter pazar fuvolajátéka is. Az est együttgondolkodói között jelen voltak több egyházi és ökológiai lap főszerkesztői, olimpikonok, gyülekezetek és települések vezetői, presbiterek, tanárok, óvónők, orvosok, régészek, polgármesterek az ország szinte minden tájáról.
A karácsonyi könyvesbolti megjelenés után most az érdeklődő közönség előtt debütált a kötet. Megszólaltak az ítészek, a szerkesztők, a szerzők és maga a mű. Ha betölti küldetését, akkor útmutatóvá válik a kortárs keresztyén gondolkodók számára, hiszen a protestáns többszólamúságban a legszélesebb ökumenikus kitekintés is helyet kapott. Olyan eszmei muníciót kíván szolgáltatni „a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, az élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen”, amilyennek egykor Barankovics István, az amerikai emigrációban kiadott Iránytű c. lapját szánta. Figyelmezzünk az Úrra, legyenek válaszaink készek és sóval fűszerezettek. Azzal a reménységgel hívjuk fel az érdeklődő Olvasók, a mai világ sokrétű feszültségei között egyéni és közösségi támasztékot, eligazító szót keresők figyelmét erre a könyvre, amivel a miniszterelnök-helyettes úr is tette. Így fogalmazott: „Ezen a közel háromszáz oldalon mint cseppben a tengert, felfedezik, megismerik Olvasóink a legértékesebb protestáns etikai, szociáletikai sajátosságokat, amivel a 16. századi hitújítást követő keresztyén testvéreink már 500 éve igazodnak el a világban, egyházban sub specie aeternitatis, az örökkévalóság szempontja szerint”.
Szalay László Pál-DRBL
