Madrid főpolgármester asszonya, Ana Botella és Soledad Becerril ombuds-asszony üdvözlő szavaival vette kezdetét Madridban pénteken a We Are All Nazarenes/Mindnyájan Názáretiek Vagyunk (azaz keresztyének) elnevezésű 1. Nemzetközi Vallásszabadság Kongresszus a MasLibres.org és a CitizenGO szervezet közös rendezvényeként. (Előzményről lásd: „Rendkívüli esemény Madridban: kongresszus a vallási genocídium ellen” – bekefy.agnusradio.ro). A nagy érdeklődéssel kísért kongresszusról gyorsjelentéseinkben számolunk be. (Forrás: http://maslibres.org; http://hazteoir.org; http://www.citizengo.org)
A spanyol kormány passzív az üldözött keresztyének védelmezésében
A kongresszus első napján, a Hazteoir.org és a MasLibres.org szervezetek közös elnöke, aki ennek a kongresszusnak a főszerezője, Ignacio Arsuaga kritikus hangot ütött meg. Ez a hangvétel végig jellemzi a vallásszabadságról szóló konferenciát. Arsuaga ugyanis kijelentette: a spanyol kormány minimális és passzív magatartást mutat az üldözött keresztyének emberi jogainak a védelmezésében. „Nem lehetünk büszkék Nyugat válaszaira. Arra a passzivitásra meg még kevésbé, amit a spanyol kormánytól tapasztalunk, amelyik gyakran nemzetközi testületek vagy az EU mögé búvik, amikor az üldözött keresztyének emberi jogainak védelmezése a tét” – hangsúlyozta a főszervező-elnök kongresszust megnyitó beszédében. A két magas rangú hölgyvendég, Ana Botella és Soledad Becerril jelenlétében Arsuaga azt is megállapította, hogy Nyugat elveszítette érzékenységét és képességét az üldözött keresztyénekkel történő együttszenvedésre annak dacára, hogy Nyugat büszke a saját aktivitására, ami a szociális egyenlőtlenségek leküzdésére, a gyengékkel szembeni igazságtalanságok enyhítésére irányul. Nem tudjuk igazán megmutatni szolidaritásunkat a tragikus helyzetben élő keresztyének iránt, akik hitükért naponta elszenvedik az üldözést Irakban, Szíriában, Nigériában, Kenyában és Egyiptomban – állapította meg. Arról is bírálóan szólt, hogy az alapvető emberi jogok megsértése már alig vált ki bármiféle hatást Európából. Nyugaton képesek még meghallani a náci genocídiumokról szóló filmekben hangzó jajkiáltásokat, de legtöbben érzéketlenek a szemünk előtt zajló genocídium észrevételére – tette hozzá a két szervezet elnöke.
Nyugat: bűnrészessé tevő hallgatás
„A mai mártírokat nyilvánosan és kegyetlenül gyilkolják meg, fejezik le, feszítik keresztre, égetik el őket élve, kövezik meg, támadják meg. Élettelen testüket trófeaként mutogatják… Gyermekeket, öregeket, nőket és kamaszokat szakítanak el szeretteiktől, és elűzik őket otthonaikból. Vágóhídra hajtják őket. Életüket szétmorzsolják. Minden emberi méltóságuktól megfosztják őket. És ők mégis kitartanak Krisztusba vetett hitük mellett. És közben mi, Nyugat nem mondunk semmit. Miénk a gyáva hallgatás, a bűnrészessé tevő szótlanság. Bőségben élő társadalmaink csak akkor tesznek valamit, amikor a dzsihadista terror otthon fenyegeti őket. Akkor aztán kimegyünk az utcákra, sokkos állapotban, gyertyákat gyújtunk, és szolidaritási meneteket mutogatunk a médiákban: Je suis Charlie” – fogalmazott Ignacio Arsuaga.
Vádló, felrázó, másokért kiáltó szavak
De ma már csak földrajzi távolság kérdése az, hogy az elsőrendű és a másodrendű halál között különbséget tudunk tenni. Ma csak egy puszta jelző maradt, ami még egyesíti az áldozatokat, ami már politikailag sem pontos kifejezés Nyugat felvilágosult gőgjében, nevezetesen: ők mind keresztyének. Ennek a helyzetnek megfelelően, a MasLibres.org szervezet eddigi legnagyobb nemzetközi kongresszusa a keresztyénüldözésről ezen a hétvégén Madridban azzal a céllal jött össze, hogy felébressze, felrázza Nyugat szunnyadó éberségét, tekintettel a dzsihadista járomra, amivel ők annyi emberi tragédiát okoztak keresztyéneknek. Az áldozatokért kiáltunk, az atrocitások tanúiért, s azokért, akik naponta kockára teszik életüket ilyen körülmények között.
Vallási genocídium ellen: Madridi Manifesztum
Madrid elöljáró hölgye kijelentette: egyetlen pillanatra sem feledkezhetünk meg a vallási genocídium állandó bűntetteiről. Botella szerint a vallás az egyik legfontosabb kulcs az emberi kultúrához. „A hit és a transzcendentális értékek egyesítenek minket, mindenek felett úgy, hogy képesek legyünk tiszteletben tartani az egyéni méltóságot, s meg tudjuk mutatni ennek morális megnyilvánulásait”. Nagy taps kísérte Madrid vezető közhivatalnokának a szavait, amikor bemutatta a kongresszusi Manifesztumot, a Madridi Nyilatkozatot. Ez kifejezi minden jelenlévőnek az egységes állásfoglalását a vallási genocídium ellen, leleplezi a dzsihadista csoportok terrorista akcióit, és felszólítja a világ országainak a kormányait, biztosítsák azok támogatását, akik az üldözések áldozatai. Záró mondatában idézte Ferenc pápát: „Ne folytassatok háborút Isten nevében!”. Az ombuds-asszony pedig arra mutatott rá: A vallási üldözések az intolerancia, a türelmetlenség szélsőséges példái. „Ha pedig szótlanul elfogadjuk ezeket a csapásokat, akkor elfogadjuk ezeket a türelmetlen bűntényeket is”.
Antióchiai pátriárka: még a diktatúra is jobb, mint a totalitárius iszlám rendszer
III. Jousszef Jounan pátriárka rámutatott előadásában arra, hogy a politikai iszlám rejtőzik a keresztyénüldözések hátterében. A keresztyének váltak az iraki és szíriai politikai konfliktusok közben a legsebezhetőbbekké és a legkönnyebben elérhető célponttá, afféle villámhárítóvá. A pátriárka előadásában áttekintette azt a nehéz helyzetet, ami az elmúlt években Közel-Keleten kialakult, s amiben a keresztyén közösségek képezik továbbra is a legsebezhetőbb demográfiai réteget. Irakban élték át a keresztyének az utóbbi évek legrettenetesebb üldözését. Kiélezetten fogalmazott a pátriárka: szerinte az a diktatúra, ami a törvényeket legalább betartja, jobb a keresztyéneknek, mint a totalitárius iszlámista rendszer. A dzsihadisták a világ legkülönbözőbb pontjairól verbuválnak katonákat, és gazdasági támogatást élveznek az olajdollárokban gazdag országoktól. A Közel-Keleten élő keresztyének életének megmentése érdekében Nyugatnak az iszlámista csoportok között keresnie kellene a megbékélést és határozott párbeszédre kellene őket felszólítani, illetve meghívni őket erre.
Angelos egyiptomi kopt ortodox főpüspök: „Akinek van reménysége, annak fáj a pusztítás”
Bevezetőjében a kopt püspök pontosítást javasolt: a keresztyénekről ne beszéljünk úgy, mint közel-keleti kisebbségről, lélekszámuk ellenére se. Hiszen Közel-Keleten ők otthon vannak, ott éltek mindig is, az az ő földjük is. A kopt egyházban létezik egy könyv a Biblia mellett, ez a Szentek Könyve, ahová beírják azok nevét, akik életüket feláldozták hitükért. Sokakat azonban már ez sem tesz fogékonnyá, érzékennyé, együtt érzővé az üldözéseket átélők iránt. Milyen világban élünk hát? – tette fel ezzel összefüggésben a lelkiismeretet vizsgáló kérdést az egyiptomi főpüspök. „Testvéreink ugyanazon a földön áldozzák fel magukat, ahol Jézus Krisztus tanítványai már 2000 évvel ezelőtt is jártak Egyiptomban és környékén. Milyen arányú a pusztítás?”.
Az igazság védelmezéséért és tovább adásáért vagyunk a világon
Jellemzésként Angelos püspök elmondta: Közel-Kelet népességében 30 évvel ezelőtt még 30 % volt a keresztyének részaránya, ma ez 5 %-ra zuhant. Annál tragikusabb a helyzet, mivel ebből a számból a 4 % ma Egyiptomban él, ez kb. 12 millió lélek, a maradék 1 % ennek a térségnek, Közel-Keletnek más országában található. 25 % elmenekült, vagy meghalt. A hallgatás falát át kell törnünk – mondta nyomatékosan Angelos. Ha ilyen esetek amerikai vagy ausztráliai állampolgárok tömegeivel történnének, már ettől harsogna a világsajtó – s ez jó is lenne. De az már nem, hogy ha velünk történnek ezek a borzalmak, bizony sokszor nagy a hallgatás, mert ezek Közel-Keleten esnek meg. Mi, keresztyének, a Názáretiről elnevezettek, mindig is ott voltunk Szíriában, Irakban, Líbiában, s ott is fogunk maradni, ha Isten kegyelmesen úgy akarja – szögezte le. Az igazság tesz szabadokká minket, s egy igazság van: mégpedig Isten respektálása, tisztelete az egész emberiség részéről. Ezt az igazságot bízta ránk Isten, ezt kell oltalmaznunk és az egész világnak odanyújtani – fejtegette a keresztyének küldetést a kopt püspök, akinek anyaegyháza már Krisztus után 40 körül létezett.
Az iszlámnak el kell gondolkodnia a köreiből eredő barbárságokon
Az iszlám fundamentalizmus és fundamentalisták értelmezése szerint: ha valaki az életét nem veti alá doktrínájuknak, tanításuknak, az az ember nem sokat ér. Az ilyet le szabad fejezni, el lehet égetni, asszonyokat, gyerekeket rabszolgává lehet tenni, szociálisan ki lehet használni vagy „piacra lehet dobni” őket. Az ilyen fanatikus fundamentalistákkal nehéz szót érteni, mert zárt és beszűkült rendszerükbe nem hatolhat be más vélemény. Változások akkor lesznek, ha az iszlám belső reflexióinak a gyümölcseként, belülről indulnak el változások, melyek a fundamentalisták belátását segítik.
Az egyiptomi főpap további jelentős gondolatai a remény jegyében
Angelos főpüspök felhívta a kongresszus és a nyilvánosság figyelmét arra is, hogy a súlyos, drámai helyzethez kellő nemzetközi felelősségtudattal és helyi válaszok megadásával lehet csak hozzányúlni. Tehát nagyon differenciálni kell a megoldási próbálkozásokkal! A nagy felelősséget a keresztyének és vezetőik részéről mágneses iránytűhöz hasonlította. Az igazság Istenről szól, s aki hisz Őbenne, abban működik a morális iránytű. Isten jelenléte egyrészt a vele való kiengesztelődésnek, s az emberek közötti béke megteremtésének a feltétele. Isten nélkül minden összeomlik, építés helyett rombolás lesz úrrá. A legfontosabb, hogy az üldözött keresztyénekről, bárhol is éljenek, naprakész információval rendelkezzünk, s így tájékoztassunk másokat is. A napi tragédiákról kapott információk vezethetnek csak az informált imádkozáshoz érettük, és a cselekvéshez. Ezzel lehet nyomást gyakorolni a politikusokra, és a politikára is. A nemzetközi államközösség felelőssége abban is megmutatkozhat, hogy az üldözötteknek azíliumot, menedéket nyújtanak. Angelos idézte a remény üzeneteként Pál apostol Igéit a 2Kor 4-ből: „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak sarokba, üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk… életünk folyamán szüntelen a halál révén állunk Jézusért…a halál bennünk végzi munkáját, az élet pedig tibennetek” (4,8-12).
Bagobiri nigériai püspök felhívása a Boko Harammal szembeni védekezésre – fegyver + ima
Erbil püspöke feltűnést keltő módon fogalmazott: a keresztyéneket sújtó népirtás feltartóztatására akár a fegyveres beavatkozást is lehetségesnek tartja. A prelátus a nemzetközi államközösség kormányait arra kérte, egyesítsék erejüket a nigériai Boko Haram pusztító támadásaival szemben. Hivatkozott Ferenc pápa kijelentésére, aki akár katonai erő alkalmazását is lehetségesnek tatja a még nagyobb szenvedés és kár okozás megakadályozására. Katonai erő alkalmazása mellett a lankadatlan, buzgó ima ereje is szükséges – tette hozzá. Az érsek a Boko Haramot és az iszlámista terrorizmust olyan rákbetegséghez hasonlította, amit gyors operációval lehet felszámolni. Az érsek szavait egyetértően erősítette meg Luis Montes iraki misszionárius, aki szerint ha a katonai beavatkozás végső eredménye a rend helyreállítása, akkor azt a népirtás körülményei között szükséges rossznak, de elengedhetetlen eszköznek kell tekinteni.
Iraki érsek: A keresztyének képesek mindent feladni, csak hogy megőrizzék hitüket
Az ősi keresztyén közösség, az iraki Kirkuk és a Babilóniai Pátriárkátus érseke, Jouszif Thomas Mirkis naponta éli át a veszedelmeket, amivel a szíriai és iraki keresztyének szembesülnek. Az evangélizáció szó használata az arám nyelvben tiltott, mivel az iszlámisták ezzel vádolják a keresztyéneket – kezdte fejtegetését plenáris előadásában az érsek. „Azért üldöznek, mert mást eszünk, mert másként öltözködünk, és másként viselkedünk, s ezek a különbségek elkeserítik a fanatikusokat”. Az érsek idézte Jézust: Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok. Ha zajjal riasztják meg a galambokat, elrepülnek – ennek a hasonlatnak a segítségével érzékeltette, hogy ha így folytatódik, 10 év múlva az ősi iraki egyházban nem lesz egyetlen keresztyén sem. „Az iraki diktatúrában aggodalom élt bennünk, az új kormány alatt is ugyanezt érezzük, mert nem tudni, ki a barát, ki az ellenség” - magyarázta az érsek. „Büszke vagyok arra, hogy keresztyén testvéreink képesek mindent elveszíteni, de a hitüket nem adják fel soha, s ez hatalmas tartalék a továbbéléshez” – fogalmazott az iraki főpap. Határozott összefüggést mutatott fel az írástudatlanság növekedése és a fanatizmus terjedése között. Másfél millió Biblia várt arra, hogy a tilalom feloldása ellenére is terjesszék. Ez az elmúlt 30 évben történt. A kurdok között szintén ezer és ezer példány kelt el az elmúlt két hónapban. Ez sok mindent jelez! A közel 300 fős kongresszusi hallgatóság nagy tapsa közepette mutatta fel Mirkis érsek a Bibliát, amiről ezt mondta: „Azt nyújtom át Önöknek, amit a legdrágábbnak tartunk: Isten Igéjét”. Mire szolgál a mi szenvedésünk Közel-Keleten? Talán arra, hogy a nyugati keresztyénség hitét ébressze és megerősítse az üldözésben helytállók példája által. Nem azoktól kell félnünk, akik a testet ölik meg, hanem Attól, aki a testet és a lelket is megölheti. Az istenfélelem pedig manapság és a Közel-Keleten is mindennél fontosabb! – hangsúlyozta Mirkis iraki érsek. (A gyorsjelentés folytatása rövidesen következik).
Írta: Dr. Békefy Lajos, a KDNP PM külügyi titkára
