A „karácsonyi” erőszak folytatódik – vallásháború a láthatáron?

Amint arról előző cikkemben beszámoltam („Fekete, véres karácsony Nigériában – 40 halott”, 2011. 12. 26.), az afrikai fővárosban és az ország más vidékein a Boko Haram szélsőséges iszlám szervezet tagjai brutális ünnepet „csaptak” a keresztyén karácsonyból, halottakkal, súlyos sebesültekkel. A nemzetközi felháborodást az újabb erőszakos cselekmények tovább fokozták. A Niger folyó deltájánál, ahol a keresztyének alkotják a lakosság többségét, ismeretlen tettesek kedden este gyújtóbombát dobtak az egyik Korán iskolára, aminek következtében hét gyermek súlyosan megsérült. A közép-nigériai Jos város közelében pedig a muszlim Fulani nomádok egy négytagú keresztyén  családot irtottak ki. Az  még nem tisztázott, hogy ez a gyilkosság összefüggésben áll-e a karácsonyi vérengzéssel, vagy inkább etnikai konfliktus húzódik meg a háttérben. Közben a Damaturu nevű észak-keleti városból és környékéről, ami a katonák és a  Boko Haram radikális iszlám mozgalom visszavonulási területe, közel 90 000 ember menekült el. A BBC jelentése szerint egész városrészek váltak néptelenné a kiújuló harcok következtében.  A szakértők és a nemzetközi megfigyelők, és vallási vezetők óva intenek attól, hogy a konfliktus ne vezessen vallásháborúhoz keresztyének és muszlimok között. Ugyanis az ismétlődő provokációk és a kilátásba helyezett újabb erőszakos cselekmények mintha  a vallási konfliktust akarnák kiterjeszteni, jóllehet a háttérben másfajta politikai és katonai spekulációk állhatnak.

Keresztyén államelnök, és muszlim szultán próbálja elejét venni a vallásháborúnak

Nigéria elnöke, a keresztyén Jonathan Goodluck már az első, vasárnapi súlyos merénylet után megszólalt a rádióban és a televízióban, s a keresztyéneket felszólította, hogy tartózkodjanak a bosszútól, az erőszakra erőszakkal történő válaszolástól, mivel ez nem old meg semmit. A nigériai iszlám vallási vezetője, Sokoto szultánja, Mohammed Saad Abubakar az elnökkel történt találkozás és megbeszélés után kijelentette: az országban nincs vallási konfliktus. Az AFP hírügynökség kérdésére válaszolva a szultán így fogalmazott: „Minden nigériait biztosíthatok arról, hogy semmiféle konfliktus sincs a muszlimok és a keresztyének, az iszlám és a keresztyénség között”. A muszlim vallási vezető a konfliktust inkább a jó és a gonosz emberek között véli fennállni. „A jó emberek sokkal többen vannak, mint a gonoszok, ezért a jó embereknek össze kell tartaniuk, hogy legyőzzék a gonoszokat” – fogalmazott a szultán. Viszont az államelnök, Jonathan a szultánnal 90 percen át folytatott megbeszélése után nem nyilatkozott a sajtónak. A Nigériai Keresztyén Egyesülés nevű szervezet északi területi titkára, Saidu Dogo viszont arra szólította fel a kormányt, hogy annál többet tegyenek meg, mint a keresztyének és a muszlimok egymás mellett élésének biztosítását. Nem csak a puszta egymás mellett élést, hanem a normális együttélést is biztosítani kell. Ha ez nem sikerül, akkor Dogo szerint nem lesz ember, aki megakadályozza a vallásháborút.

Német politikusok:  az ENSZ is foglalkozzon a keresztyénüldözéssel

A  német politikusok közül Volker Kauder, a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője 2012 elején Nigériába  utazik, hogy a szégyenletes események után személyesen segítse a kialakult helyzet normalizálását. Az iszlám vezetőknek ebben a helyzetben nem tanácsos hallgatniuk, hanem világszerte a muszlimok békekészségét kellene hangsúlyozniuk – mondta a politikus a Deutschlandfunknak. Hozzátette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a keresztyénüldözés témájával mind az Európa Tanácsban, mind az ENSZ közgyűlésén foglalkozzanak.

A bombamerényleteket a német sajtó a keresztyénüldözés újabb véres jeleként értelmezi. A szövetségi elnök, Christian Wulff nyilatkozatában elmondta: a durva erőszakot nem lehet semmiféle vallással igazolni. Guido Westerwelle német külügyminiszter pedig egyenesen világméretű összefogást sürgetett a terrorizmus, erőszak és elnyomás egyre inkább elhatalmasodó jelenségével szemben, kiváltképpen Afganisztánban, Szíriában, Fehéroroszországban, vagy éppen Nigériában.

Iszlám istenállam véres eszközökkel?

A nigériai főváros római katolikus érseke, John Olorunferni Onaiyekan szerint az újabb iszlám terrorhullám nem pusztán a keresztyének, hanem az egész ország ellen irányul. A  jelenlegi helyzetben az iszlám vezetőknek különleges felelőssége van abban, hogy a Boko Haram szélsőségeseinek a „lelkiismeretére hassanak”. A vatikáni missziós újságnak, a Fidesnek szerdán a nigériai érsek kijelentette: Nem elég a muszlim vezetőknek a merényletet elítélni, s annyit mondani, hogy a tettesek nem tartoznak az igazi iszlámhoz. Hiszen akárhogyan is nézzük, ők is muszlimok. A vallási vezetőknek sokkal aktívabban kell fellépniük a terror ellen. Emlékeztetett arra, hogy a vasárnapi robbantásnak nem csak keresztyén, hanem muszlim áldozatai is voltak, járókelők, akik éppen a templom környékén tartózkodtak. Itt a terrorizmus nyers és brutális változatával állunk szemben, ami senkit sem kímél – mondta az érsek. „Ha ezek az emberek iszlám istenállamot akarnak ilyen eszközökkel létrehozni, akkor abban még a muszlimoknak sem lesz maradásuk” – tette hozzá Onaiyekan nigériai katolikus érsek.

 A Vatikán nigériai apostoli nunciusa, Augustine Kasujja érsek rádiónyilatkozatában elmondta: működik az országban egy Állami Vallásközi Bizottság. Most kell megmutatnia, mit tud tenni az igazságosságért és a békéért a felzaklatott országban. Ő is megállapította: a támadások és a robbantások hátterében első renden politikai, s nem vallási megfontolások és motívumok húzódnak meg.

Írta: Dr. Békefy Lajos