Annyira felgyorsulnak manapság az események, hogy hovatovább egy cikkben legalább hármat össze kell zsúfolni ahhoz, hogy valamennyire is lépést tudjunk tartani a sodró idővel. Nem csak a tömött sorokban, tízezrével áramló „migránsok” szolgáltatják a mindennapi fordulatokat. A kilencvenes éveiben járó világevangélista nemrég meglepő figyelmeztetéssel fordult az USA lakóihoz. És ami a mára kialakult helyzetben nagyon fontos, az a spirituális világkoalíció, amire a ránk következő vasárnap is nagyszerű alkalmat kínál. November 15. ugyanis az üldözött keresztyénekért milliószámra felhangzó könyörgések, imakérések világ-imanapja lesz. (Források: opendoors.de; pro-medienmagazin.de; kath.net; goodnews-wien.at; idea.de)
Tirana mára a keresztyénüldözés elleni összefogás ösztönzője
Micsoda elképesztő fordulat! Egy ország damaszkuszi útja? Akár igen, akár nem, valóban döbbenetes, hogy alig pár évtized alatt Isten milyen hatalmas tudati és társadalmi változást képes elvégezni - még Albánia életében is! Az évtizedekkel ezelőtt önmagát rendületlenül a világ első és egyetlen ateista államának deklaráló szkipetárok földjén született az a Teréz anya, akinek csupa szív karitatív rendje élő cáfolata lett hazája ateizmusának, s az így elhíresült dél-balkáni állam nagyon negatív megítélésének. Aztán jöttek a meglepetések: a keresztyénség újjáéledt a pár milliós lakosság körében, kiváltképpen Ferenc pápa látogatása jelentett nagy lökést ebben az irányban. És tessék: napjainkban a keresztyénüldözéssel foglalkozó világkonferencia helyszíne az albán főváros, Tirana. Ennek a Tiranának más a hangja, mint a 60-70-80-as évek fő ateista bázisának. A Radio Tirana most az evangéliumról, imáról, keresztyén összefogásról és az üldözés elleni kiállásról szól.
145 egyházi vezető a világ minden részéből Tiranában
A nemzetközi keresztyén és nem keresztyén sajtó abban szinte egyöntetűen fogalmaz, hogy november 4-én valóban történelmi mérföldkőnek tekinthető eseményre került sor az albán fővárosban. Edi Rama albán miniszterelnök ugyanis fogadta a 145 magas rangú egyházi vezetőt. Ekkor vette kezdetét az a háromnapos találkozó, melynek egyetlen központi témája a világméretű keresztyénüldözés volt.
Jeladás az üldözöttek felé: Jézus gyülekezete él, bízzatok!
Nagyon elgondolkodtató mind a fogadás, mind a találkozó létrejötte, hiszen a mai Tiranában mindenki érezhette a történelemben cselekvő Isten valóságát és munkálkodását, ha az olykor egészen más stílusban történik, mint ahogyan az emberek többsége várná vagy képzeli. Pontosan november 4., a fogadás napja előtt 25 évvel történt, hogy egy albán pap életét is kockáztatva a világ akkori első, teljesen ateista államában, egy temetőben nyilvánosan misét tartott. Továbbá a keresztyénség modernkori történelmében ez az első alkalom, amikor ennyi magas rangú egyházi vezető találkozott: ortodoxok, katolikusok, protestánsok, evangélikálok és pünkösdiek. Szállásuk az a hotel volt, amit egy 1967-ben lerombolt katedrális helyén építettek fel az „ateizmus nagyobb dicsőségére”! A találkozót a Krisztus Feltámadása Katedrálisban tartották, amit szintén újjá építettek egykori romjain. Mindezzel, és üzeneteikkel is a bátorítás, biztatás jelét kívánták adni a résztvevők keresztyén testvéreiknek a világ jelenleg leginkább üldözéssel sújtott országaiban: Szíriában, Irakban, Nigériában. Milyen különös „világpolitikája”, munkája Istennek: ott, ahol a keresztyén hitről mint kihalt és rosszízű emlékről beszéltek csak évtizedeken át a tiranai rádióban, és iskolákban, meg pártgyűléseken, most újra éled Krisztus népe, gyülekezete. A konferencia fontos részét képezte az üldözött keresztyének képviselőinek meghallgatása, tanulás tőlük sorsukról, helytállásukról, mártíromságukról, valamint a testvéri hozzáállás megbizonyítása a jelenlévők s az általuk képviselt keresztyén milliók iránt.
Moszuli érsek: Irakban genocídium folyik
Basilios Georges Casmoussa érsek azoknak a nevében szólalt fel, akik az IS (=Iszlám Állam) nevű terrorszervezet kalifátusának a fővárosában, az ősi Moszulban éltek, vagy még ott élnek. Bár java részük elmenekült, egy részüket megölték, s volt, aki fejpénzen próbálja menteni családja és a maga életét. De ki tudja, meddig? Az érsek annak a közösségnek a képviselője, amelyik Krisztust követő hitéletét nagyon korán, már a Megváltó Úr Jézus feltámadása után pár évtizeddel ott gyakorolta, s gyülekezetet hozott létre Moszulban. Így ők valóban legalább ötszáz évvel az iszlám térhódítása előtt már ott éltek, s az arab kultúra keresztyén formálói között tartják számon mindmáig önmagukat, s őket az elfogulatlan muszlimok, mint például Talal Ibn Hasszán jordániai királyi herceg, aki látván az otthonaikból menekülő szír és iraki keresztyéneket, így fogalmazott: Ne menjetek el, nélkületek nincs arab kultúra! Casmoussa érsek pedig ezt mondja: Manapság nem szocio-kulturális genicídiumot, népirtást élnek át az iraki keresztének? A genocídium nem feltétlenül egy nép fizikai megsemmisítését jelenti, hanem a szociális, családi, helyi, közösségi kapcsolatok rendszeres és módszeres felszámolását, a kulturális, közösségi történelem tudatának kigúnyolását, hagyományaik megtépázását, jövőesélyeik és jelenbeni lehetőségeik teljes szétzilálását. Az egykori Ninive környékén még ott élő, a migrációval még el nem sodródott bátor keresztyének naponta durva diszkriminációt élnek át, szenvednek el. Ha ők mind elmennek, akkor a keresztyénség iraki jelenléte, közel kétezer éves története semmisül meg. Emberfeletti a tét!
A nyugati keresztyénség hiánybetegségei: szenzibilitás-hiány és mellőzés
A világkonferencia egyik főszónoka, dr. Andrea Riccardi a keresztyénség és a világvallások történetének római professzora kritikusan fogalmazott: a nyugati keresztyénséget akarva-akaratlanul erős bűntudat terheli, a múltbeli tévedések, erőszak miatt, amit a keresztyénség nevében követtek el a történelem során. Ennek sajátos és torz megnyilatkozása lett, hogy a 20. századra szinte közömbösség lett úrrá a keresztyénségen az üldözések kapcsán. A keresztyén közösségek jó része önmagával foglalkozik, s nem hallják meg annak a világnak a jajkiáltását vagy segélykiáltását, ahol férfiakat és nőket hitük miatt üldöznek és aláznak meg. Szerinte a múltbeli bűnökről történő teljes megfeledkezés, illetve a jelenkori érzéketlenség valahol mélyen összefügg.
Tiranai közös nyilatkozat
A konferencia résztvevői közös zárónyilatkozatukban nem véletlenül utaltak arra, hogy minden keresztyén felekezet és közösség együttes és közös fellépése szükséges ahhoz, hogy a diszkrimináció, üldözés és a halál körülményei között élőket keresztyén hitükben és bizonyságtételük állhatatosságában bíztassuk. „Sürgősen meg kell erősödnünk a szolidaritásban és az elmúlt napok eredményeit feltétlenül tovább kell adni”, s azokat ismertté kell tenni a világ közvéleménye előtt is – olvasható a tiranai nyilatkozatban. Nyomatékosan erőteljes imára hívja a tiranai nyilatkozat a világkeresztyénséget, kiváltképpen azokért a keresztyénekért, akik Irak, Szíria és Nigéria északi részén Jézus gyülekezetének tagjaiként állandó életveszélyben vannak.
Az Open Doors a következő vasárnapra világ-imanapot hirdet
Észak-Korea és Nigéria üldözött keresztyénjei szerepelnek az idei világ imanap könyörgéseinek az élén. Az akcióban a világ 100 országának mintegy tízezer gyülekezete, egyházi közössége vesz részt. Németországban már 3 000 csomagot állítottak össze a segélyszervezet munkatársai, bennük a különleges istentisztelet liturgiájával, DVD-filmekkel, melyeken azok a keresztyének is megszólalnak, akik az üldözés területein élnek. A szervezet adatai szerint a világ különböző részén mintegy 100 millió keresztyén szenved el hátrányokat, bántalmazást vagy halált hite miatt napjainkban. 13 éve a legerőteljesebb üldözést Észak-Korea produkálja, a leginkább keresztyénüldöző országok élén az első helyen áll. Mintegy 300 ezer keresztyén él a kommunista országban, közülük 50-70 ezer büntetőtáborokban, kényszermunkán van. A másik nagyon veszélyes terület Nigéria, ahol a Boko Haram szélsőséges iszlám katonai szervezet gyilkolja a Krisztus-követőket. Az elmúlt 10 évben több, mint 12 és fél ezer keresztyént öltek meg nagyon brutálisan. Az idei üldözött keresztyénekért tartandó világ imanapon az ott élőkért, de a szíriai, iraki keresztyénekért is szólnak majd az imák.
Billy Graham: nemzetünk foglalkozzék a keresztyénüldözéssel!
A kilencvenes évei közepén járó világevangélista, Billy Graham társaságuk központjában, az észak-karolinai Montreatban kiadott közleményében, felhívásában így fogalmaz: ideje, hogy az USA keresztyénei egyre inkább foglalkozzanak a keresztyénüldözés kérdéseivel. Sokaknak fogalmuk sincs arról az USA-ban, mit is jelent az üldözés, hiszen az elmúlt két évszázadban ez elkerülte Amerikát. „Nemzetünk nem tudja, mi a megaláztatás. Nem tudjuk, mi igazából az áldozat és mi a szenvedés”. Ez azonban nem fog mindig így maradni – figyelmeztet az evangélista. Szerinte sok keresztyén az Új Világban az üldözés helyzetébe kerülve nagyon könnyen feladná hitét, s akár képes lenne Krisztust is megtagadni. „Akik nagy hangon beszélnek hitükről, nagyon könnyen az elsők között lennének, hogy feladják azt” – fogalmaz a keresztyénség nagy öregje. Az USA ugyan jelenleg a világ legerősebb hatalma, de ha a fegyverekben, s nem Istenben bíznak az emberek, jöhetnek olyan konfliktusok, amelyek nagyon kedvezőtlen kimenetelűek lehetnek. A Biblia és a történelem számos példával bizonyítja, hogy a nagy válságok idején az anyagi erő és a tehetősség nem elég a túléléshez.
Mind Tirana új hangja, mind az Open Doors világ imanapi felhívása, valamint Billy Graham figyelmeztetése elég fajsúlyos ahhoz, hogy gyülekezeteinkben, egyházainkban, a kárpát-medencei magyar keresztyénségben feltegyük ismét és ismét a kérdést: mit gondoljunk, s tegyünk ebben a helyzetben idehaza atyámfiai? És keressük, adjuk meg a választ a régi kérdésre is: Quo vadis, Domine? Az apokrif Péter-akta szerint a Rómából menekülő Péter tette fel ezt a kérdést az Úrnak. Az Ő válasza ennyi volt: Rómába megyek, hogy ott ismét keresztre feszítsenek. Erre Péter megfordult, s ő is Róma felé vette útját. Mert nincs meggyőzőbb a személyes példánál! Nagyon erős az az egyház, amely annyi mai hitvallót, üldözésben helytálló keresztyént, mártírt és vértanút tud felmutatni…
Írta: Dr. Békefy Lajos, a KDNP PM külügyi titkára
E cikk témájához kapcsolódóan jelezzük Kedves Olvasóinknak, hogy a közeljövőben jelenik meg dr. Békefy Lajos könyve KERESZTTŰZBEN címmel, melynek témája: a keresztyénüldözés története, a világvallások mai versenyfutása, a szekularizáció elméletének hanyatlása, a világvallások várható 21. századi reneszánsza. Továbbá a mai keresztyén mártírok, helytállók és egy egészen másfajta, például iszlám kultúrában a keresztyénséget meggyőző módón megélők, azt a Lélek fantáziájával és találékonyságával bemutató bizonyságtevők megismertetése az érdeklődő magyar egyházi és nem egyházi közvéleménnyel.
