Főként alapítványi pénzből élnek

Az ultra-ortodox zsidó vallási csoport neve: sikrikim. Maga a fogalom – mondja a rabbi – az első századból származik, s azt a lázadó zsidó csoportot jelölte, akik a római megszállás ellen küzdöttek. Ma a vallási fundamentalistákat nevezik így. Jeruzsálemnek főként a Mea Shearim nevű városrészében élnek, meglehetősen agresszív fiatalok is találhatók közöttük. Az unalom tetteik fő motívuma – véli a rabbi. Alapítványi pénzekből élnek, meg USA-beli gazdag zsidó hitközségek pénzéből. Ha cionista vizsgálati fogságba kerülnek, minden ott töltött napért megdicsérik őket.

Még fundamentalistább várost építenek

Mostanában a különböző randalírozások főként Beith Shemeshben történnek. De miért itt? A rabbi szerint azért, mert Mea Shearim túl szűkössé vált számukra. Egy idő óta a fiatal ultra-ortodox családok Beith Shemesben vásároltak lakásokat. „Itt is megőrizzük Mea Shearim jellegzetességét, de itt új Mea Shearimot építünk fel, ami még fundamentalistább lesz, mint az eredeti városnegyedünk Jeruzsálemben” - mondogatják. Miért lett most annyira fontos a nemek szerinti elkülönítés, például a buszon vagy közlekedési eszközökön, ahol a nők csak hátul ülhetnek? Tikochinski rabbi szerint sajátos folyamatról van szó. Jó tíz éve bizonyos tömegközlekedési eszközök, így a Mehadrin-buszok olyan helyeken közlekednek, ahol ultra-ortodoxok élnek.

Nehogy a szexuális vágy eltávolítson Istentől

Az elkülönítés ötletét az úgynevezett Hassidei Gur, a „hűségesek” csoport vetette fel. Ugyan ez a csoport a mai izraeli társadalomba jól integrálódott, de a nemek elkülönítésének, szegregációjának a kérdésében nagyon radikális. Közöttük sok az ügyvéd és az üzletember. Ennek ellenére mesze túlmennek azon, amit a zsidó jogszabályok elvárnak. Már arról gondolkodnak, vitatkoznak, hogy bevezetik a nemek szerinti szegregációt az egészségügyi intézményekben, illetve az üzletekben. Külön férfi és női bevásárló napokat vezetnének be. Egészen sajátos megfontolások húzódnak meg a háttérben. Például az, nehogy a férfiakat a szexuális vágy kísértse meg egy női besárló láttán, mert ez a vágy eltávolítja őket Istentől, elvonja figyelmüket a tiszta imádságtól. Ebben egyetértenek, de a kivitelezésben vannak a nézeteltérések. A nemek elkülönítése a gyakorlatban ugyanis nem könnyű. A buszok hátsó részén kényelmetlen az ülés, túl rázós. Terhes nőknek meg ez egyenesen veszélyes lehet. Sajátos követelésük az is, hogy nőkkel ne készüljön interjú a rádiókban, ne jelenjenek meg női fotók az újságokban. Sőt, az utcán az egyik oldalon csak a férfiak, a másikon csak a nők sétálhassanak. Tény viszont, hogy az ultra-ortodoxok 200 éve küzdenek túlélésükért, ez pedig némelyekben bizonytalanságot kelt, másokban pedig csaknem hisztériát idéz elő – mondja Tikochinski rabbi. Benjamin Netanjahu miniszterelnök mindenesetre kijelentette: a nők ilyen elkülönítése elfogadhatatlan. Hogyan férhet ez össze a szeretet parancsával? - tette fel a kérdést a politikus.

Kelet-Európa a minta?

Miért is van egyáltalán a túlélésről szó, mikor az ultra-ortodoxok száma folyamatosan nő? Mert az a céljuk, hogy az ideálisnak tartott zsidó közösséget, ami Kelet-Európában megvalósult, ahol a századokon át a zsidó jog szerint éltek, ma is megvalósítsák. Még pontosabban a végcél az, hogy minden zsidó ultra-ortodox legyen, aki szigorúan betartja a mózesi szabályokat.

A vallási „ultrák” száma egyre nő

A legfontosabb mégis az, hogy az „ultrák” ne maradjanak mini társadalom a szélesebb társadalomban, hanem nyitottak legyenek a „kívülállók” felé. Ez ma felismerhető abban is, hogy egyre többen mennek közülük a hadseregbe, illetve különféle szakmát tanulnak. Egyre inkább az a kérdés, hogy a mai és a holnapi zsidó társadalomban lehet-e ultra-ortodoxként élni? A kérdés és a helyzet nem egyszerű, mert gyakoriak a világi zsidóság részéről a provokációk, a támadások ellenük. Ez oda vezetett, hogy még a liberálisabb ultra-ortodoxok is egyre inkább radikálissá kezdenek válni. A Kneszetben, a parlamentben négy választási ciklus óta öt mandátummal vannak jelen, ők alkotják az ún. Agudat Jiszrael Pártot, választóik száma az utóbbi években háromszorosára nőtt. Ma az izraeli népességnek közel 10 %-át alkotják. Népesedési mutatójuk átlag fölötti, ezért gyorsan növekszenek közösségeik. Beit Shemes, új városuk 30 kilométerre Nyugatra fekszik Jeruzsálemtől. Mindenesetre a hangulat és a közvélemény felizzott körülöttük. December végén ezrek tiltakoztak felvonulással a vallási szélsőségesek ellen, ellenük. De semmi sem változott. Vagy mégis? Még fogunk hallani róluk...

Írta: Dr. Békefy Lajos