A világtörténelem dokumentum tárának Napóleon súlyos kárt okozott

Ezt a világtörténelmi dokumentumtárat, a Vatikáni Titkos Levéltárat 1612. január 31-én V. Pál pápa alapította. „Ékességei” között tartják számon Michelangelo és VIII. Henrik angol uralkodó leveleit, ez utóbbi házasságának az érvénytelenítését kéri a pápától. Ugyanilyen izgalmas dokumentum a Luther elleni eljárás jegyzőkönyve. Korábban a titkos anyagok az Angyal-várban berendezett levéltárban voltak, ez volt az Archivum Arcis. 1798-at írtak, amikor a Vatikáni Levéltár és az Angyal-vár levéltára egyesült. A titkos gyűjteménynek súlyos kárt okozott Napóleon, amikor 1810-ben elrendelte áttelepítését Párizsba. Egészen pontosan az 1815-1817 között zajlott visszaszállítás során vesztek vagy tűntek el pótolhatatlan levéltári dokumentumok.  A 19. század végéig elzárva őrizték a levéltár titkait, s ez sokakban megindította a vad fantáziálást és képzelgést. Az első átfogó felmérést a levéltárban Ludwig von Pastor német történész végezhette el. A pápák történetéről írott könyvéhez kellettek neki az eredeti dokumentumok. Ma a kutatók csak egyetemi vagy intézeti ajánlólevéllel léphetnek be a páratlan értéket képviselő levéltárba.

Csak XII. Piustól 16 millió oldal dokumentum – 85 kilométer történelem

Szakértői becslések szerint csak a XII. Pius pápa haláláig a tőle az archívumba küldött közel 16 millió oldalnyi anyag katalogizálásával 2014-2015-re készülnek el. Attól lehet majd kutatni a hitlerizmussal kapcsolatos, még fel nem tárt levelezéseket.

 Legutóbb Dan Browns, a Da Vinci kód szerzője gondoskodott az archívum iránti közérdeklődés, vagy éppen kíváncsiság felkeltéséről. Az amerikai thriller-író fantáziája nélkül is kellően fantasztikus ez az archívum ahhoz, hogy 85 kilométernyi történelmi dokumentumanyagával izgalomba hozza és tartsa a kutatókat, de a kíváncsiak millióit is. Az akták a 8. századtól a legújabb időkig őrzik némán, de állhatatosan a történelmet, az egyháztörténelmet. A pápai borszállítások számláitól XII. Pius pápa második világháborús aktáiig mi minden lelhető fel ott! A történelmi levéltárban a tárolt anyag acélállványokon, temperált klímájú környezetben várja a kutatókat. Napfény ne éri az anyagokat, 55 munkatárs vigyáz épségükre és őrzi a levéltárat éjjel-nappal.

Mennyire titkos? – Valójában pápai magánlevéltár

Mennyire titkos a Titkos Levéltár? Sokakban már a név is sejtetéseket ébreszt. Pedig a titkos megjelölés nem azt jelenti, hogy a könyvállványokon kényelmetlen vagy botrányos történetek eredeti dokumentumai rejtőznek. Ez a megjelölés inkább arra utal, hogy itt valójában magángyűjteményről van szó. Ez igazából pápai magánlevéltár.  Persze ez nem zárja ki, hogy bizonyos dokumentumok ne legyenek hozzáférhetők még kutatóknak se. Gondoljuk csak el: évente mintegy 1 500 kutató fordul meg a levéltárban több, mint 60 országból, katolikusok és nem-katolikusok.

A levéltár izgalmas anyagaiból 100 dokumentumot állítanak majd ki a nagyközönség számára Rómában, a kapitoliumi múzeumokban, ezek március 1-től látogathatók lesznek. A dokumentumszemle címe: „Fény derül a titkokra”. Közöttük abszolút érdekességek is lesznek, így például az angol parlament tagjainak levele VII. Kelemen pápához VIII. Henrik házasságáról, a Gaileo Galilei elleni per aktái, a Barbarossa Frigyest kiközösítő bulla, a Luther Mártont kiátkozó bulla és a II. világháború kezdetére vonatkozó néhány dokumentum. 

Ha egyszer eljutnék ebbe a titkos levéltárba, biztosan megkérdezném, nincs-e meg gyűjteményükben Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) református fejedelemasszony kéziratos értekezése, amit a Szentlélekről vetett papírra. Ezt egy buzgó magyar szerzetes magával vitte a Vatikánba. Ott hittudósok véleményezték, s nagyra becsülésüket fejezték ki a művelt,  és teológus erényeket felmutató nemes hölgy iránt, mondván:  kívánnának hasonlókat a római egyházba is…

Írta: Dr. Békefy Lajos