Az egyiptomi fővárosban vasárnap minden eddiginél véresebb összecsapás volt kopt keresztyének, muszlimok és katonák között. Hivatalos tájékoztatás szerint 24 ember meghalt, több, mint 200 súlyosan megsebesült. Az összecsapás előtt, ami egészen hétfő hajnalig tartott, több ezer kopt keresztyén tüntetett, tiltakoztak az ország déli részén nemrég történt templomrombolás ellen.
Vallási polgárháború? – „Ez a mi hazánk is!”
Huszni Mubarak elnöki hatalmának nyolc hónappal ezelőtti összeomlása óta egymást követik a zavargások, véres utcai összecsapások Egyiptomban. Valóságos vallási polgárháború alakult ki, amire hosszú idő óta nem volt példa. Az első, vallási motivációjú összecsapásra idén márciusban került sor szintén Kairóban, ennek során tizenhárman vesztették életüket. Akkor is egy kopt templom felgyújtása váltotta ki a kemény választ. Vasárnap este a tiltakozók az állami tv előtt kerültek összeütközésbe a környék lakóival és a biztonsági erőkkel. A tüntetők a város északi részéről, Subra városnegyedből indultak a városközpont felé. A botokkal felfegyverkezett muszlimok igyekeztek elkergetni a keresztyén tüntetőket a tv épülete előtti parkból. A kopt-ortodox keresztyén tüntetők ezt skandálták: „E a mi hazánk is!”.
Ismét csak azon mennek a találgatások, ki kezdte az összecsapást. Az állami tv szerint a tüntetők lőttek először, a katonákra követ dobáltak, több autót, buszt felgyújtottak. A kopt tüntetők viszont arról számolnak be, hogy rájuk lőttek, amint elérték a tv előtti teret. A hadsereg két tankja belegázolt a tömegbe, és több tüntetőt valósággal szétdaráltak.
Iszlámisták: „Nincs közünk a kairói erőszakhoz!”
Egyiptomi radikális muszlimok elhárítják maguktól a gyanúsítgatást, hogy közük lenne a fővárosban kirobbant súlyos összecsapásokhoz. Az ún. szalafista radikális mozgalom szóvivője elítéli a történteket, mondván: „Nincs közünk a kairói erőszakhoz”. Az Április 6. nevű ellenzéki ifjúsági mozgalom, amelyik tél és tavasz óta lényeges szerepet játszik a régi rendszer elleni tiltakozásokban, a kairói eszkalációt úgy értékeli, hogy az a forradalom békés jellegének kérdésessé tétele. Mubarak elnök hatalmának a megdöntésében kétségtelenül szerepet játszottak a keresztyén kisebbség tagjai. Sok kopt keresztyén, akiket a Mubarak rendszer diszkriminált, most attól tart, hogy az országot erőteljes befolyása alá vonja a muszlim testvériség mozgalma.
Kopt kórház is célpont
A katonai vezetés öt órás kijárási tilalmat rendelt el Kairó belvárosában, hétfő hajnalban 02.00 és 07.00 óra között. Az Al-Dzsazira hírügynökség jelentése szerint csak a tilalom vetett véget az összecsapásoknak. Radikális muszlimok megtámadták a városközpontban található kopt keresztyén kórházat is. Az ország miniszterelnöke, Esszam Sharaf „Egyiptom elleni belső-külső összeesküvésről” beszélt. A kabinet hétfőn rendkívüli ülést tart. Megfigyelők attól tartanak, hogy a feszült helyzet tovább fog eszkalálódni.
Első vatikáni reagálás
Vatikán Keleti Egyházak Kongregációjának vezetője, Leonardo Sandri kardinális a kairói véres események hallatán hétfőn délelőtt így reagált a Radio Vatikannak adott nyilatkozatában: „Imádkozunk az összecsapások áldozataiért és családjukért. Kopt-ortodox testvéreink, akik korábban átélték a templomaik elleni merényleteket, azért demonstráltak, hogy mint minden állampolgárnak, nekik is biztosítsák a vallásszabadságot. Imádkozunk nem csak kopt-ortodox, hanem kopt katolikus testvéreinkért is, ne hogy az erőszaknak az árnyékában ők is veszélybe sodródjanak. Azért is könyörgünk, hogy az arab tavasz valóban a megbékélés irányában bontakozzék ki, s demokrácia, vallásszabadság, és a biztosabb jövő reménye töltse el az ország lakosságát”.
Márk evangélista „egyháza”
Az ország katonai tanácsának viselkedését, a keresztyének megtámadását a koptok elítélik. A világ egyik legrégibb keresztyén egyházának, hivatalos nevén a Kopt Ortodox Egyháznak közel 11 millió tagja van, ami az ország lakosságának tíz százalékát jelenti. Az ó-keleti egyház a kései ókor alexandriai keresztyén iskolájából, illetve szokásaiból építkezett. Jelképe az itt látható kopt kereszt, Jézus Krisztus felirattal. A hagyomány szerint ezt az egyházat maga Márk evangélista alapította, az ősi Márk evangéliumának a szerzője. Ő volt Alexandria első püspöke is, 68-ban halt mártírhalált. A 2. század óta a görög mellett a kopt nyelvet is használják a Biblia felolvasásakor, imáiknak, és a prédikációknak is ez lett a nyelve. A kopt egyház, eltérően más ortodox és a katolikus egyháztól, monofizita tant hirdetett, azaz Krisztusnak egy természetét fogadták el, mégpedig az istenit, míg az mások Krisztus két természetét vallották, őket ezért diofizitáknak nevezték, mert szerintük Krisztusban az isteni és az emberi természet elegyítetlenül, de szétválaszthatatlanul van jelen. A kopt egyházon kívül a monofizita, egytermészetű irányt követte, követi a szír, az indiai ortodox, az etiópiai és az eritreai ortodox, valamint az örmény apostoli egyház. A koptok élén pápa áll, Márk 117. utóda, III. Shenouda. Európában, Ázsiában, Amerikában, Ausztráliában püspökségeik, érsekségeik vannak.
Mi is csak imádkozni tudunk minden keresztyénért Egyiptomban, de minden muszlimért is, hogy a vallásszabadságban biztosított jogokat és a megbékélést tekintsék a politikai tavasz, a demokrácia egyik legfontosabb értékének. A kairói német nyelvű protestáns gyülekezet honlapjának köszöntésével mi is ezt mondjuk: Ahlan va Sahlan – Isten hozott! Szálem-álejkum! – Béke legyen veled Kairó, Egyiptom!
Dr. Békefy Lajos
