A Hírszerző utánajárt honnan lehetne összeszedni azt a 60 milliárd forintot, amit Szűcs Erika szerint „meg kell találnia” a kormányzati kiadáscsökkentési tervekhez, ám az általuk megkérdezett szakembereknek erre még csak tippjük sem volt.  

Csaba László, a Közép-európai Egyetem tanára szerint:„már megint az a baj, hogy ad hoc intézkedéseket látunk: ahelyett, hogy deduktív módszerekkel, a feladatokhoz, és az elérni kívánt célokhoz igazítva számolnánk vissza, hogy mely területeken mennyit lehet megtakarítani. A kormány rögtönöz, sehol egy hatástanulmány, miközben két hét alatt gyökeresen megváltozik az a makropálya, amihez a költségvetést tervezték”

A családi pótlékkal kapcsolatban a hírportál kormányzati forrása tavaly még arról beszélt, sem költségvetési, sem politikai szempontból nem lenne túl kifizetődő a bolygatása, hiszen – a büdzséhez képest – keveset lehetne vele spórolni, és nagy lenne a felháborodás.

A Magyar Narancs tavaly májusi cikke szerint (Spórolhat-e az állam a családtámogatáson? – Az aprónép aprópénze, 2008. 05.01.) például, ha a társadalom legjobban kereső tíz százalékától vonnánk el a pénzt (ebben a szegmensben csupán a gyerekek öt százaléka él), azzal 20 milliárdot takaríthatnának meg, ezt azonban szinte teljesen elvinné a megnövekedett adminisztráció.

A családi pótlékkal kapcsolatos legalapvetőbb problémára még egyik kormány sem talált megoldást. Ma Magyarországon sok esetben ugyanis lehetetlen pontos jövedelemigazolást készíteni, és ebből megállapítani, hogy ki mekkora mértékben jogosult erre a támogatási formára – mondta a hírportálnak Darvas Ágnes, az ELTE Szociológia és Szociálpolitikai Intézetének docense.

Ráadásul pusztán azzal, hogy a jövőben valahogyan igényelni kell majd ezt a juttatási formát, már kieshetnek a legalul lévők, hiszen ők sok esetben még azokhoz a segélyekhez sem jutnak hozzá, amelyekre jogosultak lennének.

A  teljes cikk itt olvasható.