A Legfelsőbb Bíróság szerdán helyben hagyta a BRFK-t és a Rebisz jogutódját egymillió forint kártérítés megfizetésére kötelező ítéletet, mert 2006. október 23-án az Alkotmány utcában indokolatlanul ütöttek le, állítottak elő, és tartottak fogva több mint két napig egy békés tüntetőt. Egy másik tüntetőt nemrégiben jogerősen felmentettek a hivatalos személy elleni erőszak vádja alól, mert a rendőrség nem tudta bizonyítani, hogy a tömeg agresszíven lépett fel a rohamrendőrök ellen az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján az Alkotmány utcánál.

Több mint két és fél évvel később a Legfelsőbb Bíróságon ért véget egy az ott történtekkel kapcsolatos jogvita. A sértett, Kollár Tibor saját elmondása szerint aznap délután fél négy körül szemtanúja volt annak, hogy „a rendőrség feltartóztatta és brutálisan verni kezdte viperákkal, tonfákkal a teljesen békés, fegyvertelen, védtelen és egymásba kapaszkodó tömeget, valamint könnygázzal is rájuk támadt".

Kollár szerint a békés tömeg a magyar himnuszt énekelte és azt skandálták, hogy „magyar rendőr velünk van".

Kollárnál koronás címeres magyar zászló volt, és az összevert, menekülő emberek látványa annyira felháborította, hogy a rendőrsorfalhoz ment és azt mondta nekik, hogy szégyelljék magukat.

A rendőrsorfalnál ekkor már nem voltak tüntetők, Kollár egyedül ment oda. A rendőrök ekkor ütötték le, bilincselték meg és vették őrizetbe, október 25-ig tartották fogva. Szabálysértési eljárás indult ellene, de azt a másodfokú bíróság később jogerősen megszüntette, és megállapította hogy a rendőrség megalapozatlanul lépett fel ellene.

Amint az egy korábbi, szintén az Alkotmány utcai csata ügyében lezajlott tárgyaláson az egyik rendőr tanú vallomásából kiderült, a rendőrök arra kaptak parancsot, hogy a „zászlós embereket" ki kell emelni. A rendőrség az eseményeket több kamerával is rögzítette, ezeket a felvételeket azonban nem hozták nyilvánosságra és a bíróságnak sem mutatták be őket, így az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy a demonstrálók támadtak a rohamrendőrökre.

Két hete jogerősen felmentettek egy másik „zászlós embert", a soproni illetőségű Gőbl Györgyöt, akit csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádoltak az ugyanakkor, ugyanott történtek miatt.

Kollár Tibort és Gőbl Györgyöt is Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselte a bíróság előtt. Gaudi-Nagy szerint mindkét ügyben precedens értékű ítélet született, hiszen Gőbl esetében „egy olyan személyt próbáltak büntetéssel sújtani és ennek érdekében hosszú ideig eljárás alatt tartani, aki határozott és öntudatos módon áll ellen a diktatórikus törekvéseknek".

Kollár Tibor ügye pedig az első olyan, a 2006 őszén történtekkel kapcsolatos kártérítési ügy, amit a Legfelsőbb Bíróság érdemben elbírált, és ez előrelépést hozhat az akkor történt tömeges rendőri jogsértések miatti jóvátételi ügyekben.