Egészségügyi hátrányt okoz a gyerekek rossz szociális helyzete: később ismerik föl a betegségüket, többen és hosszabb időre kerülnek kórházba.

A szükséges gyógyszerekből kevesebbet, a szükségtelenekből többet kapnak a gyerekek, ha nem gyermek-, hanem felnőtt háziorvoshoz jár. Dr. Kádár Ferenc, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja szerint nincs következmények nélkül, hogy míg gyermekgyógyászati szakvizsgát ötéves képzés után lehet tenni, addig a háziorvosok szakképzésük során mindössze három hónapot töltenek gyermekgyógyászattal. A napi munkájukban szintén sokkal kevesebb lehetőségük van arra, hogy a gyermekek gyógyításában rutint szerezzenek.

„Egyértelmű, hogy a gyerekek 30 százaléka, akiket nem lát gyermekorvos, egészségügyi szempontból is hátrányos helyzetben van. Többnyire eleve rosszabb a táplálkozásuk, az életmódjuk, a lakhatási körülményeik, s a betegségeiket is később ismerik fel. Általában súlyosabb állapotban kerülnek szakemberhez, kevésbé korszerű kezelést kapnak, gyógyításuk tovább tart” – mondta Kádár doktor.