Akkora földgázkincs fekszik a föld alatt Makó környékén, amely száz évig is képes lenne fedezni az ország földgázellátását. Ez a hallatlan vagyon azonban nem a magyar államé, kitermelésére és értékesítésére egy külföldi cég s az általa létrehozott konzorcium kapott engedélyt. A magyar államot s ezáltal a magyar adófizetőket csak a felszínre hozott gáz után járó tizenkét százalékos bányajáradék illeti meg.
Bármi is történt, a példa azt bizonyítja, hogy Magyarország nem vigyázott eléggé arra a vagyonra, amelyet a természet, jelen esetben az egykor itt hömpölygő Pannon-tenger adott neki.
Mindez azért is érdekes, mert hazánk másfajta természetes vagyonnal is rendelkezik. Mindenekelőtt páratlan ivóvízkészletével, valamint olyan mezőgazdasági termőterületekkel, amelyeket még a szocializmus idején is igyekeztek megkímélni a túlzott vegyszerezéstől az akkori agrárszakemberek. Ivóvízkészleteinket és a magyar termőterületeket is ki akarja árusítani a Bajnai-kormány egy afféle nagy, redőnyhúzás előtti akcióban. Ha lesz még ideje, így jár el az ország geotermikus energiájával is, amelyben szintén igen gazdagok vagyunk.
A részletek a Magyar Hírlap mai számában olvashatók.