Forrás: nol.hu
Várhatóan kedden bólint rá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kormányzótanácsa a hazánk hitelkereti szerződésével kapcsolatos immár második felülvizsgálati jelentésre.
Az egyik kormányközeli napilap IMF-forrásai szerint ezt formális lépésnek tekintik, amely megnyitja az utat az újabb, mintegy 1,3 milliárd eurós részlet lehívása előtt. Az IMF egy, a „magyar dossziét” jól ismerő, de a belső utasítások miatt neve elhallgatását kérő munkatársa Simor András jegybankelnök friss lapnyilatkozatát idézte, miszerint a piaci környezet rendkívül bizonytalan és volatilis, Magyarország pedig a befolyásán kívül eső sokkhatásnak van kitéve.
A Népszabadság úgy tudja, a Valutaalap megállapítja majd, hogy az erőfeszítések összhangban vannak a készenléti hitelkeretszerződésben foglaltakkal, bizakodásra adnak okot, és Magyarország – legalábbis az első negyedévre – teljesítette a fizetési mérleg hiányára, a belső államadósságra, az inflációra, illetve a devizatartalékokra vonatkozó célokat. Washingtonban egyelőre 6,7 százalékos GDP-visszaeséssel és 3,9 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak erre az évre. A megszokott módon beleszövik majd az értékelésbe, hogy szükség esetén pótlólagos intézkedéseket kell tennie a magyar kormánynak, amire fedezetet például a 3 százalékos költségvetési tartalék jelenthet.
Ami a Bajnai-kormány programját illeti, a Valutaalap saját felelősségének is tartja, hogy az teljesüljön, és forrásuk a fiskális fenntarthatóságot, valamint a bankrendszer stabilitását nevezte a siker két fő pillérének. A strukturális reformok mellett ugyanakkor szerinte jól látszik, hogy a makroadatok miatt gondok vannak az adóbevételekkel. Arra a kérdésre, hogyan került a vagyonadó a megállapodásba, azt felelte: ez a tyúk és a tojás problémája, forma szerint ugyanis a magyar kormány vette bele (forrásukat idézve azt írják: „Nem Washingtonban állítjuk össze a kormányprogramot”), de az adóterhek elmozdítása a magas bérteherről más irányba – így a sávos, a szociális igazságosságot is szem előtt tartó vagyonadó felé is – az IMF egyik régi vesszőparipája. A szakember válaszában idézte a márciusi IMF-értékelést, amelyben ez áll: „További adóintézkedésekre számítunk 2011-re, ideértve egy új javaslatot egy központi ingatlanadóra, hogy az fokozatosan az egyenetlen terhelést jelentő helyi adók helyébe lépjen.”
A washingtoni beszélgetésekben érződik, hogy az IMF hazánk kapcsán (is) tart a politikai instabilitás veszélyétől, és talán még jobban attól, hogy belesodródik ilyen helyzet előidézésbe, sőt ennek kapcsán bűnbakká válhat. A Népszabadság írásában az is szerepel, hogy forrásaik érzékeltetik, hogy a pénzintézet készen állhat a hosszú távú segítségnyújtásra, és megszokta ugyan, de nem szereti, ha ennek kapcsán belpolitikai játszmák eszközévé válik.