Mintegy 450 milliárdnyi értékpapírt bocsátottak ki a hazai önkormányzatok
Az idei évtől jelentősen megnő az önkormányzatok korábbi kötvénykibocsátásából fakadó fizetési kötelezettsége: az elmúlt években mintegy 450 milliárd forintnyi értékpapír-kibocsátás volt a helyhatóságoknál.

A múlt év végén lejárt az önkormányzatok által 2006–2008 között, jórészt devizában kibocsátott kötvények türelmi ideje, így az idei évtől jelentős – mintegy 50–60 milliárd forintnyi – adósságszolgálat terhel több száz települést. Az érintett helyhatóságok által „forgalmazott” értékpapírok az éves önkormányzati bevétel 13 százalékát jelentik. Amúgy a települések a kötvényekből szerzett bevételeket működéshez, uniós pályázatok önrészéhez, a hozzájuk telepített feladatok teljesítésére fordították. Bár a kibocsátások rendkívül módon koncentráltak voltak, a 3200 önkormányzatból mintegy 300 érintett: ám ezek a helyhatóságok bírnak a legnagyobb gazdasági súllyal. Olyannyira, hogy vannak olyan, főként megyei jogú nagyvárosok, mint Pécs, Szeged, Miskolc és Sopron, amelyek gazdálkodását megbillentheti az aktuálissá váló visszafizetési kötelezettség.

„Nem egy-egy önkormányzati típusra jellemző a csőd előtti vagy csődközeli helyzet, hanem majdnem a teljes önkormányzati rendszerre. Minél előbb meg kell oldani a problémát” – jelentette ki a minap Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. A szakpolitikus jelezte, a megyei önkormányzatok vannak a legnagyobb gondban, egyharmaduk komoly problémákkal küzd. Tállai szerint az előző kormány bosszúhadjárata éppen a megyékre összpontosult, nem véletlenül van rendkívül nehéz helyzetben például Pest megye. Itt elkerülhetetlen a csődbe jutott önkormányzatokra vonatkozó törvény és az ezzel járó adósságrendezési eljárás alkalmazása. Az idén 31 milliárd forintot különített el a kormányzat a költségvetésben az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére. Az új szisztéma célja a helyhatóságok által felhalmozott számlatartozások rendezése – csakis a napi működéshez köthető közüzemi és az ellátottak élelmezési számláiból adódó, hatvan napon túli – lényegében az elmúlt év végéig teljesített – számlák jöhetnek szóba.