Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. április 6-án. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Lázár János kijelentette: az ügyben „készek vagyunk válaszolni" Brüsszelnek, Washingtonnak és Berlinnek is. „Soros György és hálózata" komoly nyomás alá helyezte Brüsszelt, Washingtont és Berlint, „folyamatosan megy a lobbi Magyarországgal szemben", de ezektől a szerveződésektől is megvédjük az országot – hangsúlyozta.

Kifejtette: felmérték a Magyarországon működő külföldi egyetemeket, ennek eredménye lett egy jelentés, és abból következett a törvény. Más országok szabályozásából látható, hogy az állam a szuverenitási jogával élve mindenhol szabályozza a külföldi egyetemek alapítását, működését – közölte, hozzátéve: úgy látja, az ügyben politikai hisztériakeltés zajlik.

Lázár János szerint megtörni látszik a konszenzus arról, hogy ha a választott képviselők hoznak egy törvényt, az mindenkire vonatkozik. Közölte: az új szabályozásban azt javasolták, hogy legyen esélyegyenlőség az egyetemek között, fair és normális viszonyok legyenek, legyen tényleges, államilag elismert felsőoktatási tevékenységük a külföldi egyetemeknek a származási országukban, és legyen nemzetközi szerződés a két ország között az intézményről. A CEU meg tud felelni ezeknek a feltételeknek, a szabályozás nem aránytalan, nem diszkriminatív, és átlátható rendszert teremt – vélte.

Felvetette a kérdést, hogy miért akarja a CEU a törvény jogszerűségét és legitimitását megkérdőjelezni, ahelyett hogy abszolválná a feltételeket. Azt is mondta, hogy „néhány csoportnak" a feszültség gerjesztése az érdeke, nem a helyzet megoldása.

Kitért rá: az ügyben Magyarországon a nyugodtságnak, a korrektségnek, a higgadt légkörnek kellene uralkodnia, de a következő napokban valószínűleg a „Soros-hálózat nyomulni fog". Pedig jó szabályozást fogadott el az Országgyűlés, el kell magyarázni, erre miért volt szükség, meg kell magyarázni a törvényt, és az ilyen feladatban „már nagy rutinra tettünk szert" az elmúlt években – mondta. Úgy vélte, összességében a migrációs kvóták ránk kényszerítésének előkészítése zajlik. Ha lesz törvény a civil szervezetek átláthatóságáról is, azzal kapcsolatban is lesznek kérdések, fenyegetések, de valójában a kvótákról van szó, és csak felhasználják a CEU ügyét ebben a vitában – jelentette ki.

A miniszter azt mondta, az Európai Néppártban is elfogadják, hogy vannak, akik másképp gondolkodnak egy kérdésről, az ő feladatuk, hogy korrekt tájékoztatást adjanak, nyugodtan és higgadtan válaszoljanak a felvetésekre.

Kiemelte: a CEU komoly eredményeket ért el több területen, kialakult egy szellemi holdudvara, amely elfogult az egyetem érdekében, de ők sem vitathatják, hogy a parlamentnek joga van szabályozni, milyen feltételekkel szerezhet egy egyetem működési engedélyt, és a CEU-nak nem okozhat gondot teljesíteni e feltételeket.

Egy a CEU melletti tüntetéssel kapcsolatos kérdésre Lázár János kijelentette: minden nagyobb megmozduláson, tüntetésen civil rendőrök is vigyáznak a rendre, ez rutinszerű és normális.

Arra a felvetésre, hogy Áder János köztársasági elnök aláírja-e majd a törvényt, a tárcavezető közölte: az államfő joga ennek eldöntése, „nem illik egy miniszternek ilyen kérdésre válaszolnia".

Kérdésre közölte: a The Times cikke Magyarország és Lengyelország esetleges kizárása az unióból nem komoly hír, de jelzésértékű, hogy Magyarországra nyomást gyakorolnak a bevándorlás és a migráció kérdésében.

Arra a felvetésre, hogy Oroszország propagandacélokra eszközként használja-e Magyarországot, Lázár János így válaszolt: „ha eszközöket keres Oroszország, nem ránk gondol", Oroszországnak megvannak a maga eszközei, ha befolyásolni akarja Nyugat-Európát, „nem szorulnak Magyarországra", de Magyarország fontos helyen van a most zajló európai vitákban.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar kormánynak Soros Györggyel van baja, de ennek nincs köze a CEU-hoz, az ott tanulókhoz és tanítókhoz. Közölte: a magyar származású amerikai üzletembernek a bevándorlással kapcsolatban kifejtett véleménye miatt van vita, de a két ügyet külön kell kezelni. Amit Soros György az illegális bevándorlással kapcsolatban tett az elmúlt években, az Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sérti. Nem tűrhetjük, hogy valaki bevándorlókat szervezzen a határhoz és kényszerhelyzetbe hozzon bennünket – fogalmazott.

A miniszter kiemelte: a kormány megállítani akarja bevándorlást, Soros György pedig megszervezni. Nem tartható az sem, hogy a „Soros-féle szervezetek" a magyar állammal perbe szállnak és a határ megnyitására akarják kényszeríteni – jelentette ki.

Lázár János azt is jelezte: május 10-én tartják a kvótapert az Európai Unió Bíróságán, ahová Magyarország fordult – Szlovákiával együtt –, hogy megakadályozza a kvótadöntés kötelező jellegét. A következő hetekben szerinte arra kell számítani, hogy mind az Európai Bizottságban, mind az Európai Parlamentben nyomás alá akarják helyezni Magyarországot, májusban és júniusban soha nem látott erejű viták lesznek Brüsszellel. A két testület egyes csoportjai, elsősorban a liberálisok, ugyanis el akarják érni, hogy Magyarország vegyen részt a migránsok kvóta szerinti szétosztásában – mondta.

A miniszter szerint Brüsszelben ebbe a kérdésbe „mindent bele fognak kavarni", a nemzeti konzultációt és az CEU ügyét is. Megjegyezte továbbá, hogy Németország is „velünk ellentétes oldalon áll", így nem meglepő, hogy még kormánypárti politikusok is megszólalnak a kvóta érdekében. Azt is mondta, hogy a vita kétes kimenetelű.
   
A kormány 2,4 százalékos hiányt és 4 százalék fölötti növekedést szeretne jövőre

A kormány célja 2018-ban az államadósság további csökkentése, 2,4 százalékos hiány és 4 százalék fölötti gazdasági növekedés – adott számot a jövő évi költségvetés tervezetéről Lázár János.

A Miniszterelnökség vezetője három fontos célt jelölt meg a jövő évi büdzsével kapcsolatban: a teljes foglalkoztatás érdekében szükséges lépések megtételét, a családok támogatását és a biztonság garantálását.

A legfontosabb a gazdasági stabilitás biztosítása – hangoztatta, kérdésekre pedig azt is közölte, hogy 2018-ban változatlan mértékű személyi jövedelemadót terveznek, és a honvédelmi kiadások emelésével számolnak. A reklámadó jövő évi mértékéről még nincs döntés – jelezte.

A tárcavezető beszámolt továbbá arról, hogy a kormány még idén megkezdi az e-számla bevezetését, egy év türelmi idővel, így kezdetben önkéntes lesz a csatlakozás hozzá.

A kormány áttekintette Paks II. helyzetét is – közölte, tudatva: megkezdődött a bővítés műszaki és pénzügyi szerződésének hatálybaléptetése. A cél, hogy ősszel átadják a munkaterületet az orosz félnek, így 2018-ban megkezdődhet a beruházás megvalósítása.

A tervezett BKV-sztrájkról Lázár János azt mondta: a fővárosnak és a kormánynak is érdeke, hogy a közlekedési vállalatnál dolgozók normálisan keressenek. A kormány nem fogja magára hagyni a fővárost, és kész segíteni minden érintett nagyvárosnak is, de előtte át kell tekinteni a feltételeket és azt, hogy kinek milyen az anyagi helyzete – mondta, hangsúlyozva azt is: egy elhúzódó munkabeszüntetés senkinek nem lenne jó.

A Pető-intézet konduktorainak bérproblémáira a miniszter ismét úgy reagált: elismerik az ott dolgozók munkáját, a bérhelyzet rendezése folyamatban van.

Kérdésre arra is kitért, hogy az európai ügyészség létrehozását Magyarország nem támogatja, mert ehhez az alapszerződés módosítása kell, csak önkéntes lehet a csatlakozás, és azt is figyelembe kell venni, hogy egy ország igazságszolgáltatási rendszerének kialakítása a nemzeti szuverenitás része.

A Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet visszahívásáról szóló felvetésekre közölte: államigazgatási döntésről van szó, és nincs köze ahhoz, hogy a diplomata nem tudott tető alá hozni egy találkozót Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump amerikai elnök között. A döntés azért született, mert új amerikai adminisztráció van – jelentette ki.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes teheráni látogatásával, a Magyarország és Irán közötti nukleáris együttműködéssel kapcsolatban Lázár János azt mondta: Orbán Viktor korábbi iráni látogatásakor született közös elhatározás egy oktatási, tudományos, kutatási célú „mini nukleáris erőmű" közös létesítéséről.

Szintén kérdésre elmondta: 2010 után voltak hírek arról, hogy a titkosszolgálatok kormányzati megrendelésre megfigyeltek fideszes vezetőket, és nem tudja cáfolni ezeket a híreket. Az akkori vezetés birtokába juthattak információk fideszes vezetők életéről – tette hozzá, közölve: 2010 körül volt vizsgálat az ügyben.