Matolcsy György ma reggel kezdeményezte hivatalosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió Bizottságának Budapesten tartózkodó delegációjával egy új típusú pénzügyi megállapodás megkötését, és a nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy karácsony előtt megkezdődhet a tárgyalás egy új delegációval, január végén, februárban pedig akár le is zárhatják azt.
kdnp.hu
Forrás: MTI
A megállapodás pontos formáját a miniszter egyelőre nem tudta megmondani, annyit közölt: az a tárgyalásokon dől el. Leszögezte ugyanakkor: "mindenképpen olyan megállapodást fogunk kötni, amely meghagyja a gazdaságpolitika mozgásterét, és segíti a növekedést".
Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormányt nem sürgeti az idő, "hiszen jelen vagyunk a pénzpiacokon, az államadósságot nem ezzel a megállapodással finanszírozzuk".
Matolcsy György hangsúlyozta: az új pénzügyi megállapodás nem hasonlít majd a 2008-ashoz, olyan új típusú pénzügyi keretmegállapodás lesz, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság növekedését pénzügyileg biztosítsa. "Lezártuk a pénzügyi konszolidáció korszakát, csökkentettük az államadósságot, és mindenki szerint 3 százalék alatt lesz jövőre az államháztartás hiánya" - mondta, amit óriási áttörésnek nevezett. Hozzátette: aktív a folyó fizetési mérleg és a kereskedelmi mérleg is, " gyakorlatilag a pénzügyek területén az egyik legjobb helyzetben lévő uniós tagországgá váltunk".
A növekedéssel azonban nem elégedett a kormány, ezért új növekedési tervre van szükség, ennek azonban az eurózóna kiszámíthatatlan fejleményei miatt nagyok a kockázatai - fejtette ki. "Ezért pénzügyi biztonságra van szükségünk, tehát egyfajta biztosítást szeretnénk az új megállapodással szerezni Magyarország növekedéséhez" - jegyezte meg.
Még karácsony előtt új delegáció érkezik Budapestre, olyan szakemberekkel, akik például Lengyelországnak is megalkották a pénzügyi megállapodást - mondta Matolcsy György.
A nemzetgazdasági miniszter szerint olyan pénzügyi megállapodásra törekednek, amely szabad kezet hagy a kormánynak a gazdaságpolitika területén. "A reggeli tárgyaláson az IMF, az EU és a magyar kormány egyetértett abban, hogy strukturális reformokkal kell megteremteni a hosszú távon fenntartható pénzügyi egyensúlyt. Mi ezt tesszük, és erre képesek is vagyunk, mert a parlamentben megvan az ehhez szükséges többség, a kormány elszánt, és a Széll Kálmán Terv strukturális reformokat és államadósságot csökkentő programjai a miniszterelnök támogatását élvezik" - hangsúlyozta.
| Az együttműködési lehetőségek
Magyarország - ha nem köt új, szigorúan ellenőrzött feltételekhez között készenlétihitel-megállapodást - háromféle lehetőség közül választhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új típusú hitelkeretei közül. Az egyik a rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line), amelyet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül. Ilyen keretet váltott ki Lengyelország. Az IMF szigorban keményebb új típusú eszköze az elővigyázatossági hitelkeret (Precautionary Credit Line). Ezt szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeret szabványos feltételeinek. Ebből a keretből nem kell lehívni, azaz ténylegesen kölcsönt fölvenni, hanem szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt. A legszigorúbb, de a hagyományos készenléti hitelkeretnél még enyhébb lehetőség a készenléti hitel könnyített változata, az elővigyázatossági készenlétihitel-megállapodás. A közösen, tárgyalásokon megállapodott egyedi, országra szabott feltételrendszer teljesítését az IMF a szokásos rendszerességgel ellenőrzi. A különbség az, hogy előre megállapodnak: a keretösszeget a kedvezményezett ország nem fogja felhasználni, hanem elővigyázatosságnak tekintik a keret készenlétben tartását. Ilyet kötött Románia. Magyarországnak eddig három készenlétihitel-megállapodása volt az IMF-fel: az 1993. szeptembertől 1994. decemberig futott 340 millió SDR-es keretből Magyarország 56,7 millió SDR-t hívott le. A következő, 1996. márciustól 1998 februárig tartott, 264,18 millió SDR-es keretből semmit sem használtak fel ténylegesen. Az utolsó egyezményt 2008. novemberben kötötték, tavaly októberben járt le, 10,537 milliárd SDR-es (mai áron 12,2 milliárd eurós) keretéből 7,637 milliárd SDR-t hívott le a kormány. A tőke törlesztése jövőre kezdődik, 2014-ig tart, a kamat és a költség várhatóan 286,4 millió SDR (332 millió euró) lesz. Magyarország és az IMF között 2010 júliusában maradtak abba a tárgyalások a 2008 őszén jóváhagyott hitelkeret megújításáról. Az IMF akkori közleménye szerint a szervezet továbbra is törekszik a magyar féllel támadt nézeteltérések áthidalására, a brüsszeli bizottság pedig úgy nyilatkozott, hogy helyesnek tartaná, ha egy későbbi időpontban folytatódnának a tárgyalások. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a kormány folytatja a strukturális reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken, és folytatja a tárgyalásokat is a nemzetközi szervezetekkel. |
