Beszédében Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár méltatta a két kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) két évvel ezelőtti összefogását, kulcsfontosságúnak nevezve azt a kárpátaljai magyarság megmaradásának szempontjából. „Ez az összefogás hosszú távú, stratégiai jelentőségű, amely utat és példát mutat a Kárpát-medence más magyar politikai erőinek is" – hangsúlyozta. Hozzátette: ez az az út, amelyen továbbra is járnunk kell.

A politikus, utalva arra, hogy a Kárpát-medence magyarsága összefogott a kárpátaljai nemzetrész érdekében, kiemelte: a kárpátaljai magyarság nehéz helyzete összekovácsolta a magyar nemzetet. Kifejtette: a magyar kormány felismerte, hogy a kárpátaljai magyarság körében a legnagyobb probléma a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása és az elvándorlás, ezért széles körű szociális és gazdaságfejlesztési támogatásokat indított el, amelyeknek köszönhetően a gyermekétkeztetés mellett bérkiegészítő támogatásban részesülnek a pedagógusok, egészségügyi és művelődési dolgozók, lelkészek, újságírók. A gazdaságfejlesztési támogatás keretében tavaly kétmilliárd, idén ötmilliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, és 20 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez juthatnak a kárpátaljai magyar vállalkozók, aminek köszönhetően munkahelyek ezrei jönnek létre, s így családok ezreinek a megélhetése javul – mondta.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében kijelentette: megértjük és tiszteletben tartjuk Ukrajna álláspontját a kettős állampolgárság kérdésében, de a magyar kettős állampolgárság nincs ellentétben az ország egységével. „Ezért is állapodtunk meg Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével, az ő fölvetésére, hogy kétoldalú megállapodást fogunk kötni erről a kérdésről" - tette hozzá, megjegyezve, hogy „ez rendkívül örvendetes fejlemény".

A kisebbségi, közte a nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogok ukrajnai szűkítésére irányuló folyamatokról és kárpátaljai magyar intézmények hatósági zaklatásáról szólva hangsúlyozta: ez elfogadhatatlan és ellentétes az 1991-es magyar-ukrán alapszerződéssel. Magyarország figyelemmel követi a kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását – mondta, kiemelve: a kárpátaljai magyarok csattanós választ adtak a „kútmérgezők törekvésére" 65 ezer tiltakozó aláírásukkal. Azt javasolta, hogy a vajdasági magyarok példájára a kárpátaljai magyarság is dolgozzon ki kisebbségi akciótervet.

Beszédében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott gratulált a magyar szervezetek választási sikert hozó összefogásához, hangsúlyozva, hogy lennie kell egy olyan közös célnak, amely hovatartozástól, gondolkodásmódtól függetlenül a kárpátaljai magyarság megmaradását, boldogulását, a gyermekek, az unokák békés jövőjének a biztosítását szolgálja. Kifejtette: a kárpátaljai magyarság közösségként csak akkor tud megmaradni, ha távlatosan meg tudja fogalmazni azt, ami a közösségi önrendelkezést, közösségi önigazgatást jelenti. Fontosnak nevezte egy ukrajnai magyar akcióterv kidolgozását vajdasági mintára.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő a közgyűléshez szólva azt mondta: nem lenne jó, ha a kettős állampolgárság és az Ukrajnának adott vízummentesség a kárpátaljai magyarság fellazulásához vezetne, fokozná az elvándorlást. Úgy vélte a demográfiai helyzeten csak azzal lehetne javítani Kárpátalján, ha a magyar fiatalok mernének több gyermeket vállalni.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a KMKSZ példaértékű valamennyi határon túli magyar szervezet számára. Kifejtette, a szövetség az utóbbi három évben sikeresen megújulva alkalmazkodott a súlyos ukrajnai helyzethez, új jövőképet fogalmazva meg a kárpátaljai magyarság számára. A KMKSZ nélkül – mondta – a magyar kormány kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatása hiábavaló lenne. Nincs alternatívája a KMKSZ politizálásának – mutatott rá.