A világ országai a gazdasági válság ellenére felpörgették reformjaikat - derül ki a Világbank Doing Busness 2010 jelentéséből. Kelet-Európából Észtország szerepel a legelőkelőbb, 24. helyen a rangsorban, ezt követi Litvánia és Lettország a 26. és a 27. helyen. Ausztria a 28., Szlovákia a 42. a sorban, Bulgáriában pedig a világ 44. legjobb üzleti környezete várja a cégeket. Magyarország a 47. helyen áll a tavalyi 41. pozíció utána balti államok mellett a térségből Ausztria, Szlovákia és Bulgária is megelőzi. Magyarország a cégalapítás megkönnyítésében lépett előre, így a középmezőnyben található.

A legaktívabb reformerek a kelet-európai és a közép-ázsiai országok voltak, amelyeket a válság a leginkább érintette.

A vizsgált 183 országból 131-ben indítottak el alapvető változásokat, ami a legjobb arány a 2004 óta készülő jelentések történetében, 2008 júniusa és 2009 májusa között 287 reformot sikerült összeszámolni, ami 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A statisztika alapján a reformra sokkal inkább hajlanak a közepesen, illetve a gyengébben fejlett államok, amelyekben a regisztrált reformok kétharmadát hajtották végre. Ez persze nem meglepő a fejlesztési kényszert és azt a történelmi tapasztalatot tekintve, hogy a reformok nagy részét recesszió vagy pénzügyi válság szokta kikényszeríteni.

A Világgazdasági Fórum versenyképességi listájával szinte egy időben publikált jelentés leszögezi, az üzleti szabályozás önmagában nem elégséges a pénzügyi, gazdasági válságból való kilábaláshoz. A Doing Business indikátorai pedig a piaci szabályozás, vagy éppen a pénzügyi infrastruktúra erejét nem mérik, márpedig mindkettő kulcsfontosságú a jelen gazdasági válság okainak megértésében.