A Szent Korona a mindenkori magyar állam élő jelképe, a nemzeti egység kifejezője – emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Szent Korona Emlékhelynél tartott ünnepi megemlékezésen Veszprémben.

Két éve a koronát és a királyi palástot ábrázoló bronz domborművel állítottak emléket annak a tizenöt koronaőrnek, aki a Szent Koronát a fővárosból Veszprémbe, majd Nyugatra menekítette a második világháború végén. Az egykoron Sziklának nevezett katonai erődítmény falán található alkotáson ez olvasható: „itt őrizték a magyar Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 6-a és december 6-a között”.

Kövér László megemlékező beszédében hangsúlyozta: a Szent Korona kellett ahhoz, hogy politikai, erkölcsi és szellemi értelemben is Európába érjünk, megteremtette a lehetőségét, hogy Magyarország is az európai civilizáció alkotója legyen. Hozzátette: ez elegendő ok volt arra, hogy ne múzeumi kegytárgyat, hanem a mindenkori magyar állam élő jelképét, „a nemzeti egység kifejeződését lássuk benne, ezért a népfelség elvét megtestesítő helyen, a Parlamentben helyezzük el”.

Márfi Gyula érsek arról beszélt, hogy az állam és az egyház szétválasztásának gondolata „zsákutca”, ahogy teljes egybemosása is az. „Meg kell találni a konstruktív együttműködést, amely mindkét félnek jó. Kívánom, hogy Magyarországon megmaradjon a példás együttműködés az állam és az egyház között” – fogalmazott. A Keresztény Katonák Szövetsége és a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány szerdai megemlékezésén a részt vevő politikusok, a helyi civil szervezetek, valamint a honvédség képviselői egy-egy koszorút helyeztek el az emlékhelynél.

Mint ismert, az MTA Lendület programja keretében hiánypótló munkába kezdett a Pálffy Géza történész által irányított Szent Korona Kutatócsoport. Magyarország nemzeti ereklyéjének és a magyar uralkodókoronázások eddig ismeretlen, 1526 és 1916 közötti történetét kívánják a nagyközönség elé tárni. Az MNO az ausztriai Fraknó várába utazott, hogy bemutassa a kutatás eddigi talán legkülönlegesebb kincsét.