Magyarország nem kap segítséget az Európai Szolidaritási Alapból, mert az Európai Bizottság megítélése szerint a júniusi árvízkár nem elég jelentős ahhoz, hogy az alap forrásait mozgósítani lehessen, illetve a magyar igény nem felel meg az uniós segítségnyújtás feltételeinek – közölte a brüsszeli testület.

Johannes Hahn, a bizottság regionális politikáért felelős tagja úgy fogalmazott, hogy bár minden kár rossz hír, bármekkora mértékű is legyen, Magyarországon összesen 27 millió euró (8 milliárd forint) kár keletkezett, ami az Európai Bizottság szerint csak nagyon korlátozott mértékű veszteséget jelent, és nem elegendő ahhoz, hogy Magyarország segítséget kapjon a szolidaritási alapból.

Az Európai Bizottság közleménye szerint Németország az árvízkárok enyhítésére 360 millió euróhoz juthat hozzá, Csehország és Ausztria pedig 15,9 és 21,6 millió eurót kaphat. Románia az aszály és az erdőtüzek okozta károk miatt juthat hozzá 2,4 millió euróhoz. A bizottság javaslatát az Európai Parlamentben és a tagállamok minisztereiből álló tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A bizottságnak beadott kárjelentések tanúsága szerint Németország „jelentős természeti katasztrófára” hivatkozva kért pénzt az unió szolidaritási alapjából: 600 ezer embert érintett az áradás, közülük 100 ezernek el is kellett hagynia otthonát, a közvetlenül az árvíz által okozott kárt pedig 8,1 milliárd euróra (mintegy 2400 milliárd forintra) rúgott. Bécs 866 millió euró (260 milliárd forint), Prága pedig 637 millió euró (190 milliárd forint) kárról adott számot Brüsszelnek. Románia a tavalyi aszály, szárazság, erdő- és bozóttüzek okozta, összesen 806,7 millió eurós (240 milliárd forint) kár miatt kért segítséget.

A magyar kárösszesítés augusztus 13-án érkezett Brüsszelbe. Shirin Wheeler, Hahn szóvivője már akkor jelezte, hogy a magyarországi károk messze elmaradnak attól, ami szükséges lenne ahhoz, hogy Magyarország súlyos természeti katasztrófára hivatkozva a szolidaritási alap segítségét kérje. Erre akkor van mód, ha olyan csapás sújt egy országot, amely 2002-es árakon számítva legalább 3 milliárd euró vagy az adott ország bruttó hazai jövedelmének 0,6 százalékát kitevő közvetlen kárt okoz. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az árvíznek több mint hússzor ekkora, nagyjából 570 millió eurós kárt kellett volna okoznia, hogy Budapest az alaphoz fordulhasson.

Az alap sajátos szabályai szerint egy ország akkor is kérhet segítséget, ha valamelyik vele szomszédos tagállamban történik súlyos katasztrófa. Magyarország esetében ez a feltétel sem teljesült. Ezért Magyarország a rendkívüli regionális katasztrófa kategóriájára hivatkozva fordult segítségért az alaphoz. Ehhez viszont azt kellett volna a beadványban bizonyítani, hogy a természeti csapás súlyos és tartós hatással volt az érintett térség gazdasági stabilitására.

A bizottság honlapján fellelhető adatok tanúsága szerint a rendkívüli regionális katasztrófára hivatkozó kérelmeknek kevesebb mint harmadát hagyta jóvá Brüsszel az alap létrehozása óta. Arra pedig sosem volt példa, hogy Brüsszel a küszöbérték öt százalékát el sem érő károk alapján segítséget ítéljen meg ebben a kategóriában.