Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője szerdán a parlamentben kijelentette: Európa biztonsági helyzete megváltozott, az agresszor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
kdnp.hu - MTI
A kereszténydemokraták szerint a 21. században a viták rendezésének egyetlen lehetséges módja a tárgyalás, a diplomácia, és sohasem a háború. Éppen ezért támogatják a békét, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését – fogalmazott.
Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak és jó szövetséges, a különböző misszióban részt vevő magyar katonákról elismerően szólnak parancsnokaik
– mondta, majd kitért az elmúlt időszakban megkezdett magyar haderőfejlesztésre.
A kisebbik kormánypárt vezérszónoka hangsúlyozta: a NATO védelmi és nem háborús szövetség, Magyarország pedig érdekelt annak fenntartásában, megerősítésében és bővítésében. Ezért érik el az ország védelmi kiadásai idén a GDP két százalékát.
Szólt arról is, hogy a svéd és finn csatlakozás megosztotta a frakciószövetséget, „vannak viták és ellenérzések”, de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását. Azonban megjegyezte: olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.
Nacsa Lőrinc jelezte: az európai politikának és a NATO-nak is a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéden kell működnie, ezt Magyarország megadja, de ugyanezt várja el.
A katonai együttműködésben nincs helye olyan brutális ideológiai nyomásgyakorlásnak, olyan nemtelen, aljas politikai támadásoknak, amelyeknek az elmúlt években szemtanúi lehettünk
– tette hozzá.
Juhász Hajnalka, a frakció másik vezérszónoka emlékeztetett: Magyarország 1999 óta elkötelezett tagja a NATO-nak. A tagságról tartott népszavazáson 85 százalék amellett szavazott, és Magyarország évek óta sikeresen vesz részt missziókban.
Közölte:
Magyarország nemcsak az Európai Unió, de a NATO esetében is mindig a bővítéspárti tagországok közé tartozott.
Támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor megjegyezte: olyan országokról van szó, amelyek képviselői évek óta Magyarország ellen szólalnak fel, például az Európai Parlamentben is „megkérdőjelezték a demokráciánkat, a magyar média szabadságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét és aktívan akadályozni próbálják az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket”.