A dorogi Sanyo-üzemre a cég 2000. augusztus elsején kapott építési engedélyt, augusztus másodikán már hivatalosan jelezte a jegyzőnek, hogy elkészült, s használatba vételi engedélyt kért rá. Valószínűleg a jegyző is tisztában volt azzal, hogy a gyár nem épülhetett fel egyetlen nap alatt, különben is nagy esemény volt az áprilisi avató ünnepség. Mint ahogy tudnia kellett azt is, hogy elkészült létesítményre építési engedély már nem adható ki, különösen úgy, hogy a területet ellátó víz- és csatornavezetéket is engedély nélkül fektették le. A jogi helyzet továbbra is tisztázatlan, ám a Sanyóra eddig egyetlen forint építési bírságot sem szabtak ki, noha a birtokháborítási ügyben érintett földtulajdonosok számításai szerint csaknem ötmilliárdot lehetne kiróni a cégre. Mivel az érintettektől a Magyar Hírlap nem kapott választ, így nem tudja, fizet-e a cég vízdíjat, s ha igen, milyen alapon, hiszen a közművekre máig nincs jogerős fennmaradási engedély, és a közeljövőben nem is lesz.

A szocialista városvezetés közérdekkel és közcéllal érvel, ám egyre kevésbé valószínű, hogy a zavaros ügy igazi nyertesei a dorogiak. A fennmaradási engedéllyel és bírságolással kapcsolatos kérdésekre az önkormányzat nem reagált.

A részletekről a mai Magyar Hírlapban olvashat.