Az állam az üzleti szféra stratégiai szövetségese kell hogy legyen, a kormányzati politikának pedig mindig a közjót kell szolgálnia – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Wekerle Sándor tudományos emlékkonferencián szombaton Budapesten.

A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola rendezvényén a kormányfő helyettese A jó állam című előadásában kiemelte: a magyar állam akkor végzi jól a dolgát, ha a közjó, és nem a magánérdek szolgálatában áll, és ha a gazdaság számára megteremti a stabilitást, a növekedés feltételét. A közjó két alappillére a verseny és a szolidaritás, utóbbi nélkül „szétesik a társadalom" – tette hozzá.

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra: törekvésük, hogy minél hamarabb lássák az állampolgárok: a kormány az egész nemzet közjavát szolgálja. Ehhez hozzátartoznak a közjóról szóló viták kormány és ellenzék között, amelyeket azért kell folytatni, hogy „a legjobb megoldást megtaláljuk".

A polgári kormány további célja a stabilitás, amelynek megteremtéséhez erős államra van szükség, hogy be tudják tartatni a társadalmi és jogi normákat. Szólt arról, hogy a jogrendszert az elmúlt másfél évben egyebek mellett a magyar gazdaság versenyképessé tételének érdekében kellett átalakítani.

A kormányfő-helyettes hangsúlyozta: a tehetségesek pályafutását akadálymentesíteni kell, s azoknak, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudják érvényesíteni tehetségüket, mihamarabb meg kell teremteni erre a lehetőséget. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a köznevelési törvény deklarált célja a felzárkóztatás.

A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programról elmondta: célul tűzték ki, hogy az állam „kifelé a lehető legegyszerűbb legyen, befelé a leghatékonyabb, akármilyen nagy átalakítással is jár". Megemlítette, hogy 649-ről 318-ra csökkentette a kormány az államigazgatási intézmények a számát.

Az eredmények között említette, hogy a megyei kormányablakoknál a megyei jogú városokban az egyablakos ügyintézésnek köszönhetően már 60 ügytípusban működik a rendszer, a kormányablakok számát a későbbiekben pedig 200-ra szeretnék bővíteni. Terveik szerint 228 közigazgatási eljárást egyszerűsítenek idén - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy 2013-tól 168 járás lesz Magyarországon, illetve ezek megfelelőjeként 7 körzetet hoznak létre Budapesten. Előreláthatóan a legnagyobb lélekszámú a debreceni, a legkisebb a gönci járás lesz.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a járásszékhelyek nem lehetnek 30-40 kilométernél távolabb egyik településtől sem, céljuk tehát, hogy fél nap alatt mindenhol le lehessen bonyolítani az ügyintézést. Céljuk emellett az is, hogy ne maradjon olyan település, ahol a hét legalább egy napján ne lehessen ügyet intézni, ezt pedig mobilügyintézéssel szeretnék megoldani.

Navracsics Tibor közölte: a Kossuth téren, illetve a Batthyány tér környékén minél kevesebb épületben, minél koncentráltabban kell működniük a kormányzati negyed hivatalainak. Ennek megvalósítását az évenként frissülő intézmény- és feladatkataszter is segíti.

A jogalkotásról elmondta: „egyszerűbb, rövidebb törvényekre van szükség". Ennek megfelelően a keretszabályozást részesítik előnyben, a részleteket pedig kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szinten szabályozzák.

A miniszterelnök-helyettes fontosnak nevezte a közszolgálati életpálya integritásának megteremtését, ami többek között azt jelenti, hogy „az államot szolgáló hivatásokat nem szabad egymástól kasztszerűen elválasztani", és lehessen átlépni egyik hivatásból a másikba; például egy rendőr megfelelő különbözeti vizsgák letétele után a későbbiekben végezhetne civil szolgálatot a közszférában. Ehhez az államigazgatási dolgozók képzési rendszerét kell átalakítani – mutatott rá.

Hozzáfűzte: a kormánytisztviselőknek új előmeneteli rendszert és munkakör-specifikus értékelési rendszert hoznak létre, idén pedig létrejön a kormánytisztviselői kar.

Az előadás után okleveleket adtak át a Wekerle Tudományos Pályázat helyezettjeinek.