Az ÁSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában aláhúzta: a magyar gazdaság szerkezete, meghatározó külföldi kitettsége miatt a világgazdasági krízis alakulásától függ, hogyan alakul majd a 2009-re elfogadott büdzsé további megvalósíthatósága. Kiemelte: az elfogadott jövő évi büdzsé eleget tesz annak, amit a fiskális kritériumok teljesíthetősége szempontjából elvár az országtól az Európai Unió, illetve a külföldi befektetők csoportja, azonban a hiánycél teljesíthetősége a GDP-t tekintve már napjainkban is a vártnál nagyobb áldozatokkal járt.

Kovács Árpád arra nem számít, hogy 2009-ben a költségvetés kiadási oldalának „elszaladása” miatt finanszírozási nehézségek adódnának, és ezért pótköltségvetésre lenne szükség.

A „kényszer-megtakarítások”, a terhek lakosságra áthárítása révén, ha zavarokkal, feszültségekkel is, de biztosíthatóvá vált a finanszírozás. Ez a relatív „kényszeregyensúly” azonban csak akkor állhat fenn 2009 első felénél hosszabb távon, ha nagyjából tarthatók lesznek az államháztartás még a visszalépések ellenére is túlzottan bizakodó bevételi reményei. Nagyjából 2009 áprilisára-májusára derül ki, hogy az elképzeléseket mennyire írja át a valóság – hangsúlyozta  az ÁSZ elnöke.

Kovács Árpád hangoztatta: fontos lenne, hogy 2009 január-februárjában látni lehessen azokat az intézkedéseket, amelyek ösztönzően hatnak az építőipar működésére, a kis- és középvállalkozások tevékenységére. A jövő év májusától pedig, akkor is, ha a vártnál nagyobb gondok lesznek a gazdaságban, nem egy esetleges pótköltségvetés megalkotása, hanem a 2010-es büdzsére felkészülés jelenti majd az igazi nagy kihívást. Kiemelte: a központi büdzsé szerkezetét minél előbb érdemben át kell alakítani, a valós megtakarítások nem azonosak a végrehajtott finanszírozás-kurtítási lehetőségekkel, ezek „megoldásai” gyakorlatilag kifulladtak.