Nem számoltak kellőképpen a válság hatásaival, így alaposan alultervezett lett az Egészségbiztosítási Alap idei költségvetése – jelentette ki Boncz Imre, a pécsi egyetem egészség-gazdaságtani tanszékének vezetője. A legóvatosabb szakértői számítások szerint is 100-120 milliárdos hiány lesz év végére a kasszában.

Az első öt hónap adatai alapján körülbelül 41 milliárd forintos a hiány. Ha ez nem növekedne, hanem ugyanebben az ütemben alakulna a deficit az év második felében is, akkor lenne százmilliárdos a hiány. Ezzel szemben az várható, hogy a gazdasági válság sok kedvezőtlen hatása, elsősorban a munkanélküliség és a járulékbevételek elmaradása inkább az év második felében fog megjelenni – mutatott rá Boncz Imre.

Sinkó Eszter szakközgazdász szerint az egészségügyi vezetés homokba dugja a fejét. Úgy ítéli meg a helyzetet, hogy akkor is az ellehetetlenülés szélén áll a rendszer, ha kompenzálják a járulékbevétel kiesését, ezért változtatni kell a struktúrán, mert az ennyi pénzből nem tartható fenn. Szerinte be kellene zárni kórházakat, meghatározni az ellátási utakat, el kellene dönteni, milyen ellátó szerkezetre van szükség, amely biztosan el tudja látni a betegeket. Tisztázni kellene, hogy melyik kórház milyen célt szolgál a magyar egészségügyben, melyik kórháznak mi a funkciója – magyarázta.

A mostanihoz hasonló mértékű hiány csak 2006 előtt volt az egészségbiztosítási alapban. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem kívánta kommentálni a számokat. A Pénzügyminisztérium írásban tudatta: nem veszélyezteti a költségvetési hiánycélt az Egészségbiztosítási Alap deficitje, az ide vezető folyamatokat ugyanis figyelembe vették a számításoknál.