Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a versenyképes nemzetstratégia kialakításához vissza kell nyúlni a trianoni békediktátumig. Az Aspektus vitaklub sorozatindító rendezvényén tartott előadásában utalt arra, hogy a vajdasági magyarok a trianoni béke aláírása után is az egyetemes magyar nemzet szerves részeként élték meg nemzeti hovatartozásukat.

Hangsúlyozta: el kell érni, hogy a határon túli magyar közösségek olyan tekintélyt vívjanak ki maguknak, hogy a többség, jogrendbe illesztve, rájuk bízza intézményeik önigazgatását, ez pedig maga az autonómia.

Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: Magyarországon két előremutató törvényt hoztak ezen a téren, az egyik a nemzeti összetartozásról, a másik az egyszerűsített honosításról szól. Kitért arra, hogy ma is vannak olyan politikai erők, amelyek „zsigeri indulatokra építve próbálnak éket verni” a magyarok és a határon túli többségi társadalmak közé.

Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt stratégiai elnöke azt mondta: „a nyugatiak nem nagyon értik, mi történik itt velünk, magyarokkal”, mert „Trianon miatt minden másként alakult, ahogy alakulhatott volna”. Tudatosítani kell, hogy Trianon során „úgy kerültünk piacra, hogy ott szétkapkodtak bennünket, és nem azért mert kelendők voltunk, hanem azért, mert szétkapkodhattak” – fogalmazott. Mint mondta, 1920 óta „nem élnek normális körülmények között” a magyarok sem Magyarországon, sem a környező országokban. Trianon „következmény nélkül maradt, akik belőlünk nyerészkedtek, semmit nem fizettek nekünk érte” – állapította meg.

Toró T. Tibor, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: helyes válasz a kettős állampolgárság intézménye Trianon gyógyítására. A közjogi viszony rendezése a kisebbségi magyarok számára a közösségi autonómia kivívása lenne, amely tekintetben a vajdasági magyarok járnak jelenleg a legelőrébb – hangsúlyozta.