Forrás: fn.hu
A rendszerváltás óta nőtt a gyerekszegénység, a válság ráadásul további terheket rótt a – főleg kétgyermekes – családokra. A gyermekszegénység elsősorban a falukra koncentrálódik. A kormányzati intézkedéseknek csekély eredményei vannak, az Út a munkához program kifejezetten káros lépés volt – hangsúlyozza egy most megjelent tanulmány
Az Országgyűlése 2007 májusában fogadta el a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló határozatot. A törvényhozás ebben felkérte a kormányt, hogy hozzon létre egy – a Nemzeti Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő – monitoring bizottságot a szociális szakmai és civil szervezetek és az egyházak bevonásával. A testület évente egyszer átfogó jelentést készít a Nemzeti Stratégia végrehajtásának tapasztalatairól.
A Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2009. évi jelentéséből kiderül: „Ma a társadalom egynegyede gyerek, de mindannyian felnőnek, s ők fogják alkotni a jövő felnőtt társadalmát” – hívta fel a figyelmet a triviális igazságra Ferge Zsuzsa, (a Gyurcsány-kormány szociálpolitikáját alakító szociológus szerk.)a Gyerekesélyek Magyarországon című kötet bemutatóján. A szociológus hozzátette, ha a gyerekek szegénységben, rossz egészségügyi körülmények között, éhezésben, rossz iskolákban nőnek fel, az a jelenleginél is súlyosabb feladatokat ró a majdani társadalomra.
A Ferge Zsuzsa által vezetett Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 450 oldalas jelentését a könyvbemutatón értékelve Somlai Péter szociológus kiemelte, hogy a gyermekszegénység 1945 után fokozatosan csökkent, majd a rendszerváltás után ez a tendencia megfordult. A 90-es évek végi néhány esztendőt leszámítva megint évről-évre több a szegénységi küszöb alatt élő gyerekek aránya. Kiemelte, hogy a most megjelent az első olyan tanulmány, amely leírja a válság – nem meglepő módon nagyon negatív – hatását a családokra, a szegénységre. Annak hatásait tavaly novemberben a gyerekes családokban élők 92 százaléka már érzékelte. Az áremelkedések hatását 64 százalék, a munkahely elvesztését 21 százalék, az eladósodással kapcsolatos nehézségeket 16 százalék említette.
A kötetből kiderül, hogy a gyermekes családok egy főre jutó reáljövedelme 2005 és 2009 között 16 százalékkal csökkent. A hatás leginkább a kétgyermekes családokat érintette. A kötet egyik legaggasztóbb adata szerint 2009-ben több mint minden ötödik gyerek olyan családban élt, ahol nem volt aktív kereső.