Az amerikai gazdaság válsága a pénzügyi csatornán keresztül a legmélyebb krízist idézheti elő a világgazdaságban az 1930-as évek óta – ez szűrhető le a Nemzetközi Valutaalap Egyesült Államok ország-elemzéséhez csatolt tanulmányából. A konvencionális továbbterjedési csatornákon felül az Egyesült Államok esetében sokkal fontosabb a gazdaság roppant mérete, a dollár tartalékvaluta szerepe és a pénzügyi piacokban betöltött szerepe.

A gazdaságot érő sokkok továbbterjedési csatornájaként a külkereskedelmi kapcsolatokat szokás elsőként megnevezni. Az elhúzódó költségvetési problémákból és túlzott eladósodásból következő gazdasági válság ezen a hagyományos csatornán keresztül csak az Egyesült Államok szorosabb kereskedelmi partnereit érintené számottevően. A többi országra nézve a hatás inkább csekély lenne, ha más csatornáktól eltekintünk. A sztenderd megközelítés ugyanis az export és import kapcsolatokra fókuszál, ami az aktivitástól és a devizaárfolyamoktól függ. Kereskedelmi kapcsolataival leginkább Kanada és Mexikó fűződik szorosan az Egyesült Államokhoz, illetve Karib-térség és Közép-Amerika többi országa. Az olaj és a dollár miatt fontos érintett még Szaúd-Arábia is.

Fontosabb azonban a sokk, ami a likviditás szűkösségéből fakadó piaci törés következménye. Ez első körben a nemzetközi működésű és a helyi bankoknál jelentkezik, majd a bankok által a háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hiteleken keresztül, az import hirtelen zsugorodásán át a bizalom összeomlik, a magánszektor fogyasztása pedig zuhan.

Mindez az 1930-as évek gazdasági válsága óta a legmélyebb recesszióhoz vezethet, amely ráadásul egyszerre, jóval szinkronizáltabban söpörne végig a világon.

A teljes cikk itt olvasható.