Az év eleji adatok a múlt év végén erősödő gazdasági visszaesés folytatódását, további elmélyülését jelzik. Januárban az ipari termelés 23 százalékkal, az építőipari 16 százalékkal  maradt el az egy évvel korábbitól, a külkereskedelmi forgalom mintegy 30 százalékkal  csökkent. A foglalkoztatottak száma (november–január átlagában) 1 százalékkal  kisebb volt a tavaly ilyenkorinál, a munkanélküliek aránya 8,4 százalékra nőtt.

Az átlagkeresetek csökkentek, a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbinál  2,8 százalékkal csökkent, január–februárban a fogyasztói árak 3,1 százalékkal emelkedtek.

A 2008 szeptemberétől világméretűvé váló pénzügyi válság reálgazdaságot érintő hatásai az év utolsó negyedévében mind erőteljesebben nyilvánultak meg, ami a belső és külső kereslet jelentős mérséklődésében, az értékesítési problémák miatti termeléscsökkenésben, a mérséklődő fogyasztásban és beruházásokban, a munkanélküliség emelkedésében és az infláció lassulásában is megnyilvánult.

A magyar gazdaság 2007. évi – a megelőző évekhez képest lényegesen lassúbb – 1,1 százalékos növekedése után 2008 első félévében élénkülést mutatott, amit a nemzetközi gazdasági fejlemények, azon belül is elsősorban fő gazdasági partnereink helyzetének kedvezőtlen alakulása tört meg. A bruttó hazai termék (GDP) I. félévi 2 százalék körüli növekedése után a III. negyedévi bővülés 0,8 százalékra mérséklődött, s az év utolsó negyedévében 2,3 százalékos csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. A magyar gazdaság teljesítménye 2008-ban 0,5 százalékkal emelkedett.

A GDP felhasználási oldalát tekintve a háztartások végső fogyasztásának volumene 2008 egészét tekintve lényegében stagnálást mutat,