A szociális ellátórendszer finanszírozásának finomhangolását jelölte meg feladatként az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára az Állami Számvevőszék „Jó gyakorlatok" szemináriumsorozatának 10. vezetőképzésén, amelynek fókuszában a nem állami fenntartású oktatási és szociális intézmények állnak. Fülöp Attila hangsúlyozta: A szociális gondoskodás soha nem lehet állami monopólium.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára előadást tart az Állami Számvevőszék „Jó gyakorlatok" szemináriumsorozatának 10. vezetőképzésén (Fotó: Ász Hírportál)
A szociális területen az a legfontosabb, hogy lássuk, meghatározzuk, hogy valójában mi az a szociális felelősségvállalás. „Miért van szükség ennyi ellátóra, az önök munkájára?" – tette fel a kérdést előadása bevezetőjében Fülöp Attila államtitkár. Hangsúlyozta: Akkor tudunk beszélni erről a témáról, ha valaki felismeri, hogy közösségben van, kilép a saját magányából. „Korábban közösségek, a családok és az egyházak vállalták a szociális gondoskodást, a huszadik század második felétől vállalt fenntartói szerepet az állam és az önkormányzat" – jelentette ki az államtitkár az ÁSZ szemináriumán.
Felelősségvállalás, a közösségért tenni akarás – így írta le a szociális felelősségvállalást Fülöp Attila az eseményen. Hozzátette ugyanakkor: „A szociális gondoskodás soha nem lehet állami monopólium, hiszen önmagában az állam nem tudja megadni azt a közösségi kötődést, amely nélkül a szociális biztonság sem biztosítható, a kormányzat ezért is szeretne támogatni minden szerepvállalást."
Nem újkori jogszabályokon alapuló kötelezettség
Emlékeztetett: Az egyházak szociális területen végzett tevékenysége évezredes, évszázados missziójuk folytatása, a civil szervezetek pedig sok esetben az érintettek tenni akarásának köszönhetően jöttek létre, éppen ezért az ő elkötelezettségük és elhivatottságuk kiemelkedő. Az államtitkár előadásában kitért rá: Ma Magyarországon a szociális ellátó helyek kétharmadát civil, egyházi vagy önkormányzati fenntartók üzemeltetik, egyharmadát pedig az állam. „Színes, minden szereplő kiveszi belőle a részét" – foglalta össze a hazai szociális ellátó rendszer összetételét, működését.
Növekvő támogatás
Fülöp Attila kiemelte, hogy a nem állami humánszolgáltató intézmények megnövekedett szerepvállalásával a pénzügyi támogatás is növekedett a szociális ellátás területén végzett munkáért. „Míg 2010-ben ez a támogatás 41 milliárd forint volt, addig 2019-re ez az összeg várhatóan meghaladja a 120 milliárd forintot, tehát 2010 óta háromszorosára nőtt a nem állami humánszolgáltató intézmények részére nyújtott támogatás" – ismertette a számokat.
A szociális szférában a szolgáltatások köre széles, ezért fontos célkitűzés, hogy azokhoz kapcsolódó ellátási intenzitás megfelelő finanszírozást kapjon, közölte előadásában. Túl azokon a szakmai kérdéseken, amikben egy kormány döntést tud hozni, Fülöp Attila egy további sarokpontot is megjelölt: A jogszabályi és pénzügyi motivációkon felül az ellátásban dolgozók szerepe is kiemelten fontos.
Részletek az előadásból:
Németh Tamás
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály
