A közösségi kötődések és a szociális biztonság kialakításában az egyházaknak olyan szerepe van, amit évszázadok óta önként vállalnak, a rászorultak érdeke az, hogy ezt a lelkiséget becsatornázzuk a rendszerbe – hangsúlyozta Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, a KDNP politikusa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociális vezetőképzési szimpóziumán tartott előadásában pénteken.
Az élet „nem napos oldaláról” még beszélni is nehéz, ám a Katolikus Egyház kezdettől vállalta a feladatot – mutatott rá az államtitkár. Hozzáfűzte, a karitász alapvető csírája a szociális ellátásnak, e nélkül a most intézményesült forma nem biztos, hogy ilyen lenne, mint ma.
Amit ma segítő szakmának hívunk, azt régen családi és közösségi formában oldották meg - mondta Fülöp Attila. Azzal folytatta, hogy a kommunista rendszer egy rossz értelmezést hozott, amely szerint „majd az állam mindent megold”.
Azonban ha az egyházakat, az önkormányzatokat, a karitatív szervezeteket kivesszük a rendszerből, az gyengíti és szegényíteni fogja az ellátást
– szögezte le az államtitkár.
Kijelentette: a szociális biztonságot nem lehet pusztán anyagi javakkal megteremteni. Ha így lenne, a hajléktalanellátás kérdését egyszerűen meg lehetne oldani azzal, ha adunk nekik lakást, azonban komplex problémákról van szó - tette hozzá. Megjegyezte, a gyermekvédelemben sem elég az anyagi segítség a traumák kezeléséhez.
Mindez igazolja az egyházak szerepét a szociális ellátásban, és az egyetlen jó megoldás a velük való kormányzati együttműködés, ami ma stabil, szilárd, s ezzel a rászorultak járnak jól – hangoztatta Fülöp Attila. Felidézte, hogy 2004 óta megnégyszereződött a szféra költségvetési támogatása, többször történt béremelés; míg az itt dolgozók bére 2010-ben az átlagbér 68 százaléka volt, ma 77 százaléka. Az együttműködésre továbbra is számíthatnak a fenntartók – jelezte az államtitkár.
Kozma Gábor, az egyetem lelkiségi ügyekért felelős dékánhelyettese a szimpózium megnyitóján arról beszélt, negyedszer indították el a vezetőképzést, amelyen idén már hatszázan vesznek részt. „A tudomány és a hit találkozója különleges esemény, örömmel nyújtunk neki hátteret, nálunk ez már misszió” – mondta a dékánhelyettes. Úgy vélte, „a magyarországi szociális ellátást sokban szolgálhatja a képzés korszerű műhelye, amely a helyzet gyökereinek elmélyült értelmezésére ad lehetőséget”.
Fontosnak nevezte a szociális vezetőképzés folyamatos megújítását és a kormányzattal való együttműködést, megjegyezte: „értő kezekben van a keresztény értékekre épülő szociális ellátás feladata az államtitkárságon”.
A szociális munka a remény szolgálója – folytatta Kozma Gábor, hozzátéve, „a viharfújta világban a reménybe kell kapaszkodnunk” és diskurzust folytatni a rászoruló embertársakról való gondoskodásról. „Szüksége van a világnak ránk, hiszen a XXI. század egyre több dolgából hiányzik a keresztény lelkület” – hangsúlyozta a dékánhelyettes.
Kitért arra is, hogy a háború idején még nagyobb szükségünk van a reményre, „a Szentatya a remény tanújaként jön Magyarországra, még felmérni is alig tudjuk látogatásának jelentőségét”.
Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója azt mondta, a szeretetszolgálat a mindennapok kihívásaival dolgozik, az egyetem pedig a kihívásokra válaszoló képzéseivel segíti a munkát. A képzés célja a vezetők fejlesztése mellett az is, hogy a vezetők saját lelkiségükkel is foglalkozhassanak és kapcsolatot építhessenek azokkal, akik ugyanolyan nehézségekkel és örömökkel szembesülnek nap mint nap – jegyezte meg.
