Hölvényi György: Az egyházak a járvány elleni küzdelemben is készek az emberek segítségére

Az egyházak a világjárvány elleni küzdelemben is készek az emberek segítségére - hangsúlyozta Hölvényi György, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt frakciója vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának szerdai online videokonferenciáján.

Hölvényi György, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője

A képviselő, aki egyben a munkacsoport társelnöke, elmondta, hogy szerdai találkozó első alkalommal adott lehetőséget annak bemutatására, hogy a történelmi egyházaknak milyen szerepe van a koronavírus-járvány okozta válság utáni újjáépítésben. Emlékeztetett, hogy az uniós intézményekben egyedül a néppárti vallásközi munkacsoport foglalkozik a járvány alatti egyházi szerepvállalás és szociális tanítás bemutatásával.

Példaként említette továbbá a vallási közösségek felelősségvállalását a járvány idején, amelynek köszönhetően egész Európában komoly emberi és intézményi erőforrásokat mozgósítanak a szükséget szenvedők megsegítésére.
    
Hölvényi György a segítségnyújtás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy dolgoknak sorrendje van, először a családért, majd a szűkebb és tágabb környezetért tud az ember felelősséget vállalni.
    
„A szolidaritás csak akkor hiteles, ha felelősségvállalással jár együtt, különben csak óhaj marad" - hangsúlyozta.
    
Az eszmecseréhez hozzászóló Manuel Barrios Prieto, az európai katolikus püspökkari szervezet főtitkára elmondta, hogy a járvány alatt egyfajta spirituális sorsközösség alakult ki Európában. A veszély jelenléte áthatotta a közösségeket, és az emberek ráeszméltek saját halandóságukra, sebezhetőségükre. Véleménye szerint többen ebben a kritikus helyzetben találták meg saját útjukat, többeknek megerősödött a hivatástudata és elkötelezettsége hogy támogassa és védelmezze embertársait.
    
„A leglényegesebb viszont az, hogy világossá vált, hogy az emberélet mennyivel fontosabb, mint a gazdaság" - hangsúlyozta.
    
Kiemelte ezenkívül, hogy az EU a szolidaritás pillanatát éli át, és a tagállamoknak tekintettel kell lennie arra, hogy a járvány minden országban lesújtott és semelyik tagállam nem hibáztatható, azért ha a válság jobban megviselte saját gazdaságát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a válság utáni helyreállásnak alkalmazkodnia kell az unió olyan hosszú távú célkitűzéseihez, mint például a zöld átállás, mivel a következő generáció jövője forog kockán.
    
Jörgen Skov Sorensen, a nemzetközi protestáns-ortodox szervezet főtitkára elmondta, hogy a járvány hatalmas próbatétel elé állította az élő közösségre épülő hitéletet, az egyházaknak ugyanakkor sikerült a reményt és a tevékeny segítségnyújtást közvetíteni a szükséget szenvedők felé. Hangsúlyozta azt is, hogy a virtuális imádkozás új tapasztalatot jelent a vallásgyakorlásban, mivel nem szabad elfelejteni, hogy a fizikai távolság nem zárja ki a lelki közelséget.
    
George Valcu, az ortodox egyház uniós képviseletének irodavezetője fontosnak nevezte, hogy a gazdasági élet fokozatos újraindításával párhuzamosan a hitélet gyakorlása elől is elháruljanak az akadályok Európa valamennyi országában.
    
A vallások közötti párbeszéddel foglalkozó parlamenti munkacsoportnak több mint 10 éve meghatározó szerepe van a vallások közötti dialógus és együttműködés elősegítésében. A vallási szervezetek alapvető szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, és hozzájárulnak a társadalmi békéhez azáltal, hogy elősegítik a társadalmi értékek létrehozását, annak széleskörű kommunikálását és védelmét. A munkacsoportnak ezért van meghatározó az európai törekvésekben, mert bevonja az egyházakat a közös gondolkodásba.