Konferenciákkal erősítik az európai kisebbségek védelmét

Májustól novemberig, immár másodszor tölti be Magyarország az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) négy konferenciát tervez, amelyek középpontjában a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása áll - derül ki a Délmagyarország interjújából, melyet Kalmár Ferenccel, a szomszédságpolitikánk fejlesztésért felelős miniszteri biztossal készített.

Négy konferenciát terveztek, kettőt Budapesten, kettőt pedig Strasbourgban. Mi a kormány célja ezekkel a rendezvényekkel?

– A magyar kormány elfogadott öt prioritást.

Az első a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének az előmozdítása, a második a jövő generációkról, a harmadik a vallásközi párbeszédről szól. A negyedik a mesterséges intelligenciával és a kibervédelemmel, az ötödik az európai környezetvédelemmel foglalkozik.

Hat hónapos elnökségünk alatt hetven rendezvény lesz sokféle területen. A nemzeti kisebbségek kérdésköre Trianon óta különösen fontos számunkra, régóta a magyar külpolitika egyik alappillére a kisebbségvédelem.

Kalmár FerencKalmár Ferenc miniszteri biztos, a KDNP Elnökségének tagja

A kisebbségek kérdése nemcsak humanitárius kérdés, hanem az európai béke, biztonság és stabilitás szempontjából is alapvető fontosságú.

Milyen területeket érintenek a konferenciákon?

– Négy konferenciát tervezünk, június 29-én megtartottuk az elsőt Strasbourgban. Ez a rendezvény a nemzeti kisebbségvédelem jelenlegi lehetőségeiről szólt. Két, a kilencvenes években született dokumentumra koncentráltunk, a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményre és a regionális és kisebbségi nyelvek chartájára. A két dokumentum kötelező érvényű, de nem kikényszeríthető az aláíró országok számára.

Mik voltak az első, strasbourgi konferencia tapasztalatai?

– Németh Zsolt, az Ország­gyűlés külügyi bizottságának elnöke előadásában jól összefoglalta a lényeget, miszerint jelenleg Európában a légkör nem olyan, hogy a korábbi két dokumentumot fejleszthetnénk vagy aktualizálhatnánk. Célunk az lehet, hogy megvédjük az eddigi szabályozást és igyekezzünk a dokumentumok használatát mélyíteni, szélesíteni. Fontos, hogy megvédjük a jelenlegi rendszert.

Európában az utóbbi években a szexuális kisebbségek és a migráció ügye mellett háttérbe szorult az őshonos kisebbségek témaköre, holott ez 50 millió kisebbségi státuszban élő embert érint a kontinensen.

Milyen kérdésekre kaphatunk választ a többi konferencián?

– Szeptemberben Budapesten lesz a következő konferencia, ahol azzal foglalkozunk, hogy a civil szervezetek, jogvédő intézetek, kutatóintézetek hogyan tudnak hozzájárulni a kisebbségvédelemhez. A harmadik konferencia az európai jó gyakorlatokról szól, a dél-tiroli autonóm régió parlamentjének elnöke is megtisztel bennünket jelenlétével. A negyedik rendezvényt október 19-én Strasbourg­ban tartjuk, ez a jövőről fog szólni, az identitásmegőrzés és a sokszínű társadalom viszonyával foglalkozik.

Milyen alapelvek mentén fejlődhet az európai kisebbségvédelem?

– Az utolsó konferencián be fogjuk mutatni azokat az alapelveket, amelyeket Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal közösen dolgoztunk ki. 5 alapelvet javasolunk az Európa Tanácsnak. Az elvek biztosíthatják a kisebbségi jogok alapjait mind a 47 országban. A legfontosabb elfogadtatni, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésköre nem belügy, hanem európai ügy. A kisebbségek védelme elsősorban az identitás védelmét jelenti, hiszen a cél a sokszínű Európa megőrzése. Az identitás megőrzéséhez egyaránt szükségesek az egyéni és a kollektív jogok. Sajnálatos tény, hogy Szlovákia, Ukrajna és Románia kormánya sem ismeri el a kollektív jogokat. Ha nem adják meg a kollektív jogokat, akkor a kisebbségek asszimilációja elkerülhetetlen. Továbbá a nemzeti identitás nem követheti kizárólagosan az állampolgárságot. Az ötödik alapelv a magyar alkotmányban is benne van: mi, magyarok az országban élő nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekintjük.