A kormány azon az úton jár, amelyen korábban a Wenckheimek: a jövőbeli fejlesztések fókuszában továbbra is ott lesz Békés vármegye és a békésiek – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke hétfőn a Békés vármegyei Szabadkígyóson.
Latorcai Csaba a gróf Wenckheim Krisztina halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta, több dolog is megtanulható az arisztokráciától. Egyrészt felelősségvállalást, hogy nemcsak a szűken, hanem a tágabb értelemben vett otthon fejlesztésén kell fáradozni. Másrészt hosszú távú tervezést, végül azt, hogy nincs olyan reménytelennek tűnő helyzet, amelyből összefogással, kitartással ne lehetne menekülni.
A politikus azt is közölte,
a kormánynak nem kell kitalálnia újat, csak folytatnia kell, amit a Wenckheimek Békésben elkezdtek: az útépítést és azt, hogy a vármegye fejlettségét közelítsék Budapestéhez."
Hangsúlyozta, nem elég azonban csak utat, kastélyt építeni; fontos, hogy figyelembe vegyék a helyi közösség érdekeit.
Csak akkor lehet sikeres a fejlesztés, csak úgy javulhat Békés vármegye versenyképessége, ha a helyiek igényeire, szükségleteire figyel a kormány"
– mondta Latorcai Csaba.
Az államtitkár – aki a konferencia védnöke is volt – kifejtette, a Wenckheim család neve összeforrt Békés vármegye történetével. Szinte minden harmadik megyei településen van valamilyen Wenckheim-emlék; a szabadkígyósi kastélyt pedig, amelyet Wenckheim Krisztina és férje építtetett, több mint hárommilliárd forintból újították fel.
Ezzel kapcsolatban felidézte az alaptörvényt, amely kimondja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence páratlan természeti és ember alkotta kulturális örökségének megőrzése a magyar állam és minden magyar ember feladata, kötelezettsége és felelőssége is.
Wenckheim Fréderick, Wenckheim Krisztina unokája a konferencia elején német nyelvű köszöntőjében elmondta, nagyanyja sok mindenben megelőzte korát, azt az érát, amikor úgy tartották, a nők nem tudnak gondolkodni. Hat nyelven beszélt, aktív volt a politikai, a művészeti és a társadalmi életben.
A leszármazott reményét fejezte ki, hogy nemcsak a kastély múzeumnak helyet adó része, hanem a teljes épületegyüttes és a családi kripta is megújulhat a jövőben.
Wenckheim Krisztina (1849-1924) elsősorban jótékonyságáról vált ismertté: menhelyet alapított, nevéhez fűződik az első népkonyha létrehozása, adományaival iskolákat, kórházakat támogatott, valamint elárvult gyermekeket istápolt. Neki köszönhetően létesült a gyulai árvaház, míg adományainak a szegedi árvaház és a budapesti Szegény Gyermekeket Segélyező Intézmény lakói örülhettek.
A Takács Árpád Békés vármegyei főispán által hagyományteremtő céllal életre hívott konferencián történész és néprajzkutató szakember is adott elő a Wenckheim családról; de Major Gyula filmrendező bemutatott egy részletet a készülő Wenckheim-filmből és Bauer Barbara is bemutatta új, Egy estély a kastélyban című könyvét.
