Tisztelt Polgármester úr,
Főtisztelendő Plébános úr,
Nagytiszteletű Lelkész urak,
kedves érdi Ünneplők, kedves Vendégeink!
Köszöntöm a kitüntetések várományosait, és különösképpen Csőzik Patrik fiatalurat!

1. Aki ma, Szent István király ünnepén katolikus templomba megy, azt az evangéliumi szakaszt hallja, amelyben Jézus figyelmeztet: a bölcs ember sziklára építi a házát (Mt 7,24-29).

A homokra épülő házból – mihelyt kitör a vihar és rátámad – romhalmaz lesz. A bölcs ember háza azonban állja a viharokat, mert sziklára épült. Szent István sziklára épült háza a keresztény Magyarország volt, a szikla pedig az ő rendíthetetlen és őszinte személyes keresztény hite.

Tisztelt Ünneplő Honfitársaim!

A 2000. ÉVI I. TÖRVÉNY SZENT ISTVÁN ÁLLAMALAPÍTÁSÁNAK EMLÉKÉRŐL ÉS A SZENT KORONÁRÓL többek között így fogalmaz

(figyeljünk, mert minden mondatnak, sőt minden szónak mély értelme van, amit jó lenne a mai „haladóknak” is tudomásul venni!):

a) Ezer évvel ezelőtt első királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel.

b) Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét.

c) Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik. István király műve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében.

d) A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a Nyugat elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ fejlődéséhez.

e) Az eltelt ezer év alatt kialakítottuk a magunk összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínű közösségének.

f) magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött.

g) A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetővé, hogy a magyarság visszaverje a létére törő támadásokat, hogy ne csak győzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megőrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

h) A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.

Ez a nyolc gondolatkör alkotja ma is európai identitásunk alapját, mert ezek a valódi európai értékek megtestesítői.

2. Kedves ünneplő Barátaim!

A házát sziklára építő király tehát tudatosan és erős kézzel szervezte meg a magyar államot, amely az ő negyvenéves uralkodása alatt soha nem fogott hódító háborúba.

A béke és a tevékeny építkezés embere volt.

Fontos viszont, hogy az ország kialakuló és formálódó határait szilárdan védelmezte, a keleti és a nyugati támadásokkal szemben egyaránt.

Első királyunk Magyarországot egy új európai nagyhatalommá tette, amelynek szilárdságát és maradandóságát később Szent László király erősítette meg.

Géza és István előtt a „nyugati nyitás” nem választás, hanem szükségszerűség volt, de ennek mikéntje volt a döntő.

Míg ugyanis a korabeli Cseh Királyság a világi uralom és az egyházszervezet szempontjából is integrálódott a német birodalomba, a lengyel fejedelmek közül többen császári adófizetővé váltak, a Kijevi Rusz egyházszervezete pedig bizánci alárendeltségben működött, addig Magyarországon a „nyugati nyitás” stratégiája szuverén államot eredményezett.

3. Kedves ünneplő barátaim, vegyük azonban észre a legfontosabbat: Szent István mindenekelőtt a magyarság megtartásáról és védelméről kívánt gondoskodni, és ez tükröződött egyházpolitikájában is.

A nyugati, azaz római kereszténységhez akarta csatolni az országot – hiszen oda valók voltunk már akkor is –, de úgy, hogy nem feledkezünk meg arról, hogy honnan jöttünk, azaz „a keletről”.

Ezért Róma püspökétől, Szilveszter pápától kért koronát, de dinasztikus kapcsolatokon keresztül megteremtette a jó viszonyt a bizánci központú keleti kereszténységgel is.

Erre az értékre alapozva történhetett meg, hogy a 2000-es szentévben, a bizánci egyház feje, Bartholomaiosz pátriárka a Szent István-bazilika előtt hirdette ki, hogy a magyarok első királyát az ortodox egyház is szentként ismeri el.

Ilyesmire az 1054-es egyházszakadás óta nem volt példa!

4. Az eredményes uralkodás alapjait a király tovább kívánta adni szentéletű fiának is a neki szánt Intelmekben. Nem csak uralkodóknak, hanem mindenkinek, akire közösségek, emberek nagy tömegei vannak bízva, megfontolandóak ezek az erények:

- légy irgalmas;

- légy türelmes;

- légy erős;

- légy alázatos;

- légy mértékletes;

- légy szelíd;

- légy becsületes.

Barátaim! Ezek azok az erények, isteni és emberi értékek, amely nélkül nem csak jó uralkodó vagy jó vezető, de értékes és becsülendő ember sem lehet senki sem. Ha ezekhez erős és magát megtagadni képes jellem, vasakarat, meggyőződéses hit és valódi szeretet társul, az eredmény – Szent Istvánhoz hasonlóan – nem maradhat el.

Még akkor sem, ha utód nélkül hal meg, hiszen tudta: a hitből fakadó remény áthidalja a múlandó földi gondokat. A király az emberileg kilátástalan helyzetben zseniális megoldást talál: fiának fehérvári sírja fölött az örök Isten és minden keresztény Édesanyjára, Máriára bízza a nemzetét.

5. Kedves Ünneplők!

Szent István tehát arra tanít bennünket, hogy építsünk mi is a sziklára:

- A keresztény hitből fakadó értékek, mint a hagyományos házasság és család, a gyermekek nevelése, a haza szeretete, a magyarság védelme, az ezeréves örökségünk és kultúránk megőrzése és továbbadása továbbra is álljon életünk középpontjában!

- A könnyű út sosem jó. Merjük vállalni a nehezebb, esetleg több áldozatot követelő, de maradandó megoldásokat!

- Ne engedjünk a hamis békülékenységnek, a nemzetellenes és álhumanista törekvéseknek!

- Segítsünk a rászorulókon – mint most is az ukrajnai menekülteken –, de a juhok aklába ne engedjük be a farkasokat!

6. Tisztelt Ünneplő Honfitársaim!

Mint már említettem: első királyunk a béke és az építés embere volt.

Az tud igazán békében élni és békét teremteni, akiben belül is béke lakik, és Szent István lelkében valóban Isten békéje jelentette az igazi sziklát.

Ezekben a háborús hónapokban nekünk is a békére van a legnagyobb szükségünk. Ahhoz, hogy ezt elérjük, össze kell fognunk, és együtt kell dolgoznunk érte.

Nem „békeharcot” hirdetünk, mint Marx és Lenin követői tették, teszik, hanem azt, hogy a jelenlegi háborús konfliktus megoldása nem a fegyverkezés, hanem a béke.

„A békével még nem veszett el soha semmi, de a háborúval minden elveszhet!” – kiáltotta az éterbe XII. Pius pápa 1939 augusztusának utolsó napjaiban;

Ronald Reagan egykori amerikai elnök szerint pedig: „Az a nép, amely szabadon választhat, mindig a békét választja.”

Kedves Érdiek!

Az egykor kereszténynek megálmodott Európai Unió mai vezető elitje példát vehetne első királyunkról, mert Szent István a béke embere volt, és sziklára épített!

A Magyarok Nagyasszonyának és nemzetünk szentjeinek közbenjárása adjon erőt mindannyiunknak megtalálni a Sziklát, és mindent rá építeni!

Isten áldja Érdet, Isten óvja Magyarországot!