Azbej Tristan (KDNP), üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár (Archív fotó)

A maszkok 1.7 százalékát, az egyéb védőfelszerelések 0.8 százalékát adományoztuk a külhoni magyaroknak és olyan országoknak, amelyek stabilitása rendkívül fontos számunkra, például a bevándorlás elleni harc miatt. - mondta Azbej Tristan államtitkár Gondolának.

- Államtitkár úr, Magyarország segített. Csíkszeredába is, Orbászvárba - mai nevén Banja Luká-ba - is vittünk szájmaszkokat, védő felszereléseket jelentős mennyiségben. A program megnevezése tehát eleven maradt. Maga a szervezet, a Hungary Helps mire törekszik a járványvész idejében?

- Ahogyan a program neve is jelzi: ez a segítő Magyarország programja. A koronavírus okozta világjárvány miatt az a helyzet állt elő, hogy ahhoz, hogy a veszélyhelyzet elhárultát követően is segíteni tudjunk másoknak, most magunkon, a magyar embereket kell megóvni. Mindig is hangsúlyoztuk: számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első. Egy nemzetközi humanitárius program vezetőjeként is azt vallom, hogy az egymás iránti felelősségnek is van egy józan sorrendje, melyben az első helyet a haza foglalja el, vagyis a magyar emberek jóléte minden más szempontot megelőz. Ezért most a koronavírus elleni magyarországi küzdelemhez járulunk hozzá, a nemzetközi humanitárius projektek lebonyolítása során szerzett tapasztalataink és szakmai erőforrásaink bevetésével. A támogatási helyszíneinkről pedig hazahívtunk több, a karitatív munkában jártas szakembert, az önkénteseinket pedig itthon tartottuk, hogy a járvány elleni hazai védekezésbe vonjuk be őket.

Ezen kívül a magyar kormány az ellenzéki pártokkal szöges ellentétben teljesen magától értetődőnek tartja a bajba jutott magyar honfitársaink melletti kiállást, határon innen és túl egyaránt. A maszkok 1.7 százalékát, az egyéb védőfelszerelések 0.8 százalékát adományoztuk a külhoni magyaroknak és olyan országoknak, amelyek stabilitása rendkívül fontos számunkra, például a bevándorlás elleni harc miatt. Ezt úgy hívják, hogy felelősség. És mi tudjuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért, és ennek jegyében a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben támogatjuk Kárpátalján a beregszászi magyar közösség járványügyi védekezését. Ez egy olyan gesztus, ami nemcsak tényleges segítséget jelent, de egyben a történelmi szétszakítottság sebeit is gyógyítgatja – Trianon 100. évfordulóján ennek még nagyobb jelentősége van –, kifejezve, hogy egyetlen magyart sem hagyunk magára.

- A mai nyugat-európai propaganda-fősodor szerint szalonképtelen az, aki a keresztényeken akar segíteni, sőt súlyosabb jelzőket, címkéket is kap. Hogyan lehet azt a hálózatot megszőni, amely ezzel a hazugsággal szemben az igazságot emeli többségre?

- Szerintem az a szalonképtelen, sőt, embertelen, ahogyan a nyugati liberális politikai elit és fősodratú média el akarja hallgatni a keresztényüldözés tényét, mindezt az úgynevezett politikai korrektség jegyében. Ön azt kérdezte, hogyan lehetne hálózatot szőni, és az igazságot érvényre juttatni. Az első és legfontosabb, hogy minket nem érdekel ez a hazug és képmutató PC, ami gúzsba akarja kötni a kezeket. Mi néven nevezzük a dolgokat: kimondjuk, hogy a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység, 260 millió embert üldöznek a világon a diszkriminációtól egészen a kivégzésig különböző módokon, azért, mert keresztény. A keresztényüldözés ma tehát a legnagyobb és egyben a legelhallgatottabb humanitárius válság.

Ezt felismerve, Magyarország volt az első a világon, amely kormányzati szintre emelte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét, 2016-ban.

Azóta a Hungary Helps Program révén 70.000 ember szülőföldön maradását vagy otthonába való visszatérését tettük lehetővé támogatásainkkal. Mindezt annak az alapvetésnek a jegyében, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni. Mi a migráció, az embercsempészet helyett azt támogatjuk, hogy ne kelljen útnak indulnia senkinek, vagy aki erre kényszerült a háború vagy a terror miatt, az visszatérhessen ősei földjére. Magyarország úttörője tehát ennek a küldetésnek, de mára már nem magányos harcosként, hanem egy egyre szélesedő nemzetközi szövetség zászlóvivőjeként.

És itt lép be az Ön által említet hálózat megszövése: A Fehér Háztól a Szent Péter térig elismerik munkánkat, kontinenseket átívelő szövetség van kialakulóban, melynek fontos állomása volt a novemberben Budapesten, második alkalommal megrendezett keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferencia, ahol közel 700 résztvevő volt jelen több mint 40 országot képviselve. Ez az esemény azt mutatja, hogy a keresztényüldözést övező csend megtörése, az igazság kimondása után újabb lépést tettünk meg egy nemzetközi koalíció kialakításának irányába. Büszkeséggel tölt el, hogy a Hungary Helps Program az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségével (USAID) összefogva támogatja az iraki keresztények szülőföldön való megmaradását az iraki Karakos város újjáépítésével, amit az Iszlám Állam rombolt porig. De idén márciusban Észtországgal is kötöttünk együttműködési megállapodást a közel-keleti üldözött keresztények megsegítésére, emellett Oroszországgal, az Egyesült Királysággal, Hollandiával és Brazíliával is formálódnak a közös projektek.

Ami pedig azt a vádat illeti, hogy diszkriminatív módon csak keresztényeken segítünk, szeretnék arra is rávilágítani, amit több nemzetközi kutatás is – tehát nemcsak a Hungary Helps – bizonyít, hogy a vallása miatt üldözött emberek több mint 80 százaléka keresztény, vagyis öt emberből négy. Ezért érthető és rendjén van az, nemcsak erkölcsileg, de a józan ész alapján is, hogy a Hungary Helps Program kiemelten segít az üldözött keresztények közösségeknek a megmaradásban, a szülőföldre való visszatérésben, az újjászületésükben. Kiemelten, de egyáltalán nem kizárólagosan: ugyanúgy támogatjuk ugyanis például a népirtásnak kitett iraki jazidi közösséget amerikai együttműködésben, vagy éppen muszlim menekülttáborok számára nyújtunk támogatást, vagy olyan iskolák és klinikák újjáépítésében, melyek szolgáltatásait a helyi keresztények és muszlimok egyaránt igénybe veszik, így is támogatva a békés egymás mellett élést.

- A Hungary Helps szellemében civil szervezetek is tevékenykednek. A Balassi Kard Művészeti Alapítvány - www.balassi.eu - az utóbbi 24 évben 45 irodalmárt juttatott sikerélményhez, köztük 19 külföldi műfordítót, akik Balassi verseit is anyanyelvükre ültették. Három székelyföldi, egy erdélyi - kolozsvári -, egy felvidéki, egy kárpátaljai, egy délvidéki, egy amerikai magyar költő is megkapta Balassi kardját, a külföldi műforítókkal együtt érzékelve, hogy Magyarország segít. A hivatalos Hungary Helps hogyan vonja be a civil erőket?

- Nagy örömünkre szolgál, hogy egyre többen szívügyüknek érzik a civilek és a civil szervezetek közül is azt a küldetést, amit a Hungary Helps képvisel. És annak is kifejezetten örülök, hogy a Hungary Helps Program éppen ennek köszönhetően nemzeti küldetéssé vált és nőtte ki magát. És itt nemcsak a nagy, látványos együttműködési formákra gondolok, hanem például arra a megható gesztusra is, amikor egy idős úriember becsöngetett az államtitkárság épületébe, hogy átadja egy borítékban a megtakarított kis összegét az üldözött keresztények megsegítésére. Vagy arra, hogy az egyébként is nehéz sorsú kárpátaljai magyar testvéreink gyűjtést szerveztek az üldözött keresztények javára, ugyanígy a nagyváradi Királyhágómelléki Református Egyházkerület tagjai. Tehát nem pusztán egy kormányzati, felülről lefelé irányuló struktúráról van szó, hanem olyan közös ügyről, melyet minden magyar magáénak érezhet, és melyhez mindenki hozzá tud járulni a maga eszközeivel. A társadalom körében végzett reprezentatív felmérés is ezt igazolja vissza: a magyar emberek kétharmada egyetért azzal, hogy jelentős probléma a keresztény emberek üldözése a világban, és egyetért a vallásuk miatt üldözött keresztények megsegítésével.

A civil humanitárius és jószolgálati szervezetek munkája hatalmas erőforrást jelentenek ebben a küldetésben, amit konkrét formában sikerül is bevonnunk, közös erőfeszítésekké alakítva azt. Így stratégiai szövetségesként tekintünk az Ökumenikus Segélyszervezetre, amellyel együtt veszünk részt a dzsihadista terroristák által feldúlt iraki Szindzsár térségének újjáépítésében, segítve a népirtást elszenvedő jazidi lakosság visszatérését.

 Emellett közösen támogatjuk az iraki kurdisztáni Hanke város menekülttáborában élő jazidi kisebbség életkörülményeinek javítását egy árvaház felépítésével és munkahelyek létrehozásával a belső menekültek számára, valamint a polgárháborús válság sújtotta ukrajnai Herszon városban segítjük egy családi krízisközpont létrehozását.

Hatékony együttműködést folytatunk a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is, közös program keretében támogattuk például a szíriai-jordániai határ mentén fekvő menekülttáborokban, illetve a szíriai Aleppóban élőket.

És meg kell említsem a Hungary Helps Program tavaly ősszel bemutatott jószolgálati nagyköveteit is, Herczeg Anita asszonyt, a köztársasági elnök úr feleségét, Böjte Csaba ferences szerzetes atyát, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes atyát és Hölvényi György európai parlamenti képviselő urat. Ők már több éve részt vesznek a munkánkban, és jószolgálati nagykövetként azt a feladatot vállalták, hogy képviseljék az üldözött keresztények ügyét a nagyvilágban, támogatókat szerezve és olyan partnereket találva, akikkel együtt tudjuk enyhíteni a keresztényüldözés válságát.

- A népi diplomáciának ebben az időszakban új területe nyílik: ezúttal nem turistaúton, hanem a világhálón adódik lehetőség arra, hogy ismeretlenek kezdeményezzenek kapcsolatot az interneten, családok és családok között. Ez hogyan kaphat lendületet?

- Ezzel kapcsolatban azt tapasztaljuk, hogy sok a támogató, sokan akarják kifejezni szolidaritásukat az üldözött keresztények iránt. Elindítunk egy önkéntes programot a segíteni akaró magyaroknak. Azt már tapasztaltuk, hogy a személyes találkozás gyakran többet segít, mint egy-egy adomány; ennek a lehetősége most a járványveszély idejében kicsi. Ám abban a programban, amelyben Magyarországon kétszáz olyan fiatal tanulhat, akik veszélyeztetett térségekből jöttek, a veszélyhelyzet elmúltával újra mód nyílik erre is. Bátorítunk hazai keresztény közösségeket, hogy hívják meg ezeket a fiatalokat találkozókra. Nagyon kedvezőek a tapasztalatok.

- Az Ön neve különös hangzású ezen a vidéken. Milyen családi háttérrel szerezte meg a politikusi tevékenységhez kellő tudást?

- Örmény felmenőkkel rendelkezem, akik a 17. század óta a Kárpárt-medencében, azon belül is Erdélyben, Szamosújvár környékén éltek, innen az Azbej név. Büszke vagyok erre a magyar-örmény örökségre, mely fontos része magyar identitásomnak, csakúgy, ahogyan francia felmenőimre és kulturális hagyományokra is büszkén tekintek, hiszen franciaországi születésű vagyok, de Magyarországon nőttem fel. Az örmény nemzet volt egyébként az első, mely államvallásként felvette a kereszténységet, és amelynek azóta rendkívül sokat kellett szenvednie a történelem folyamán. Így ez a tudat még nagyobb szolidaritásra és elkötelezettségre késztet az üldözött keresztények megsegítéséért végzett szolgálat során. Ez az identitásbeli háttér adja az alapot ahhoz, hogy a sokszínűség lehet érték. Magyarország Izraeli Nagykövetségén folytatott külszolgálati éveim során testközelből tapasztalhattam meg a vallások közötti együttélések konfliktusait, de annál inkább a jó példáit, melyek szakmailag is referenciaértékűek számomra.

- Különös egybeesés. Az imént említett Balassi Kard Művészeti Alapítvány az idén örmény műfirdítot tüntetett ki: Vahram Martiroszjant. A Hungary Helps szellemiségének mekkora megerősítést adhat, hogy egy négy évszázaddal ezelőtt élt, istenes verseket író, mélyen keresztény költő révén két ősi keresztény ország kulturálisan közelebb kerül egymáshoz?

- Ez nekem személyesen is nagy öröm. Fölidézi azt a mozzanatot, amikor az aleppói örmény közösségnek segíthettünk a programunkkal, és elértük, hogy számos örmény család az otthonában maradhatott vagy hazaköltözhetett, templomokat, intézményeket építettünk újjá 2018-ban Aleppóban.

- A családi indíttatásból milyen politikusi célok kristályosodnak ki?

- Hála Istennek, olyan családban nőhettem fel, ahol a keresztény hit, a család, a haza, az egymás iránti felelősség értékeire neveltek, és így ezek képzik azt a biztos hátteret, amely meghatározza gondolkodásomat és politikai hivatásomat is. Sokszor elmondom: amikor megkérdezik tőlem, hogy mi a munkám, azt szoktam válaszolni, hogy tulajdonképpen nincsen; ugyanis az üldözött keresztényekért végzett erőfeszítéseink sokkal inkább egy küldetést jelentenek számomra. Megtiszteltetésnek érzem, hogy ennek a küldetésnek a vezetését rám bízták, és én elsődlegesen azon vagyok, hogy minden erőmmel, a legjobb tudásom szerint tudjak eleget tenni ennek a feladatnak, de nem kipipálandó kötelességként, hanem az üldözött keresztények és a világban szükséget szenvedők javát szolgálva. Az egész világlátásom, de az üldözött kereszténye megsegítésének ügye is a kereszténydemokrata politikai közösséghez vonzott, itt találtam politikai otthonomra. A KDNP 12. kerületi elnökeként, valamint idén január közepe óta a KDNP egyik új alelnökeként is folytatom politikai tevékenységemet a keresztény-nemzeti értékek mentén, a közjó megvalósítása érdekében. Ezek nem formális pozíciók, hanem lehetőségek arra nézve, hogy egyre szélesebb körben nyerjenek teret ezek az értékek, különösen is a fiatal generációt megszólítva és bevonva.

 - Milyen lehetőséget nyit, hogy a karantén nagyobb fontosságot ad a kibertérben való kapcsolatoknak, így a fiatalok elektromosan is elérhetőbbek?

- Ez a kérdés éppen egy tegnapi élményemet idézi fel: egy, a közösségi médián szervezett akció keretében az Ifjúság Kereszténydemokrata Szövetség tagjaival maszkokat osztottunk, bevásárlást intéztünk idős polgártársainknak. Fölemelő érzés volt látni, hogy ezek a magyar fiatalok mennyire áldozatkészen segítnek idősebb magyaroknak. Akik bírálják a mai fiatal nemzedéket, jó, ha tudatosítják, hogy fiataljaink a vészhelyzetben önzetlenek és bátrak.  

Molnár Pál
gondola