Kerkai Jenő 1904-ben Czinder Jenő molnár fiaként látta meg a napvilágot, 1935-ben vette fel a Kerkai nevet. 1908-tól 1923-ig Zalaegerszegen tanult, az érettségi után az innsbrucki egyetem teológia fakultásának hallgatója, közben belépett a jezsuita rendbe. 1935-ben tért vissza a Tisza partjára, beosztást kapott az egyházmegyei szemináriumba. A jezsuita atya missziós munkába fogott a tanyavilágban. Életműve a KALOT. A szinte semmiből kinövő kezdeményezés rövid idő elteltével több mint félmilliós tagsággal, húsz népfőiskolával büszkélkedhetett. Nyomdákat, egyházművészeti műhelyeket, fafaragó és tésztakészítő üzemeket tudhatott már magának a KALOT a negyvenes évek elején, s tagjai között kiművelt főket, öntudatosan gondolkodó embereket. 

A megnyitóra a vasárnapi ünnepi szentmisén került sor, melyet Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek celebrált. 

Itt az egyházközség nevében Illés Ferenc világi elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy az emlékévben Kerkai Jenő jelmondatára igyekeznek fordítani a figyelmet:

Krisztusibb embert, Életerős népet, Műveltebb falut, Önérzetes magyart!, mely gondolatok időszerűek voltak 1935-ben és ma, 2024-ben is, a jelenkor szétzilált világi és társadalmi történéseikor."

Az emlékévet Vigh László, a térség országgyűlési képviselője nyitotta meg. Köszönetét fejezte ki szervezőknek, hogy éves programmal emlékeznek meg Kerkairól. A politikus arról is beszélt, hogy Kerkai a parasztság felemeléséért küzdött, amiért nagy tisztelet illeti. Azért dolgozott, hogy a falvakban, tanyákon élő önellátó, önfenntartó közösségek tagjai, fiataljai képzésben részesüljenek, ezzel erősített azt a falusi létet, mely adta és adja Magyarország erejét. 

Kerkai Jenőről Márfi Gyula is megemlékezett. Mint mondta:

Kerkai a teljességre törekedett a vallásosság és műveltség terén, küzdött a nyomor és a lelki szegénység ellen. Támogatta a családokat, a rászorulókat, s gondolt már a földreformra is. A falusiak műveltségének emelésére könyvtárakat hoztak létre, műveltségi előadásokat és lelki gyakorlatokat tartottak. Nagy népszerűséget ért el, a KALOT-nak 1940-ben már 2500 helyi egyesülete és több mint 300 ezer tagja."

Az ünnepi szentmisét és megnyitót követően Márfi Gyula a Kerkai Házban az Istenkeresés útjain című könyvét mutatta be, illetve kötetlen beszélgetéssel zárták a programot. Az eseményen részt vett Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke, Császár Zoltán, a KDNP Zala megyei választmányának elnöke és más megyei szerveztek képviselői.

Az emlékév keretében annak novemberi zárásáig helyi, vármegyei és országos programokat - előadásokat, konferenciát, zarándoklatot, könyvbemutatók - szerveznek.