„Na, ezért kellett darálni: így elértük, hogy az Alaptörvénybe kerül, hogy az anya nő, az apa férfi” – kommentálta a kilencedik alkotmánymódosítást a Meseország mindenkié című kötetet megsemmisítő Dúró Dóra. Tényleg miatta lépett a kormányoldal?

Szó sincs erről. Olyan világban élünk ugyanakkor, hogy még a legalapvetőbb dolgokat is érdemes tisztázni. Ezért kell most az Alaptörvényt módosítani, és rögzíteni, hogy az anya nő, az apa férfi. Idáig jutottunk. A Fidesz-KDNP mindig is kiállt amellett, hogy a családok és a gyermekek az elsők, ennek egyértelműsítése, az ő védelmük pedig megérdemli a legmagasabb szintű jogi garanciát. Továbbá az is fontos, hogy garantáljuk a gyermekek születési nemének megfelelő, háborítatlan fejlődését.

Hollik István, a kormánypártok kommunikációs igazgatója, a KDNP országgyűlési képviselője

Ennyire rossz a helyzet? Mi fenyegeti most ezt a fejlődést?

A tények és a valóság sosem zavarta a világszerte egyre erősebb genderlobbit.

Megpróbálják elhomályosítani a család és a nemek határait.

Hát mi most világossá tettük. 

Ugyanakkor elég váratlanul, éjszaka nyújtott be a parlamentnek a kormány igen fontos javaslatokat. Miért így időzítettek?

A benyújtás nem volt gyors vagy hirtelen, és a tárgyalásuk sem lesz az. Pusztán technikai okai vannak annak, hogy kedden este kerültek az Országgyűléshez az indítványok, s ezt a baloldali képviselők is pontosan tudják. Ahhoz ugyanis, hogy még az őszi ülésszak folyamán, vagyis idén meg lehessen tartani a szükséges vitákat és a végszavazást, a módosítási javaslatokat november 10-ig be kellett nyújtani. Ez tehát csupán munkaszervezési kérdés.

Szintén ellenzéki meglátás, hogy a kormány ezekkel a törvényekkel „bebetonozná a hatalmát”. Például a közpénzről szóló passzussal.

Nem véletlenül nem idézik az átláthatósági záradékot, csak vádaskodnak. Pedig az biztosítja, hogy a közpénzek felhasználásának a lehetőségei mindenki számára egyértelműek legyenek. A következőt mondja még ki a javaslat: közpénz az állam kiadása, bevétele és követelése. Nem tudom, hogy mit nem lehet ezen érteni. És hogy mi a baj vele.

Az is a közpénzek védelmét jelenti, hogy az állami forrásokkal megtámogatott, majd önállósított közalapítványok státusát is az Alaptörvényben rögzítenék?

A világ egyetemei között nagy a verseny.

Azt szeretnénk, hogy a magyar egyetemek versenyképesek legyenek!

Márpedig az egyetemek akkor tudnak igazán jól működni, ha nagyobb önállóságot adunk nekik, miközben felszabadítjuk őket a túlzott állami bürokrácia alól. Igaz ez a tehetséggondozásra is. Az egyetemek és a tehetséggondozás vagyonkezelői közalapítványok általi működtetése éppen ennek lehetőségét teremti meg. Azért érdemes ezt Alaptörvényben rögzíteni, hogy működésük valóban független és stabil lehessen hosszú távra is!

Azért az SZFE immár otthon tiltakozó, az egyetemük autonómiájáért aggódó hallgatói és tanáraik ezt aligha így látják.

Pedig kitartunk a szándékunk mellett: azt szeretnénk, hogy a Színművészeti még modernebb legyen, még jobb tudást adjon a jelentkezőknek. Az egész átalakítás célja éppen az, hogy minden érintett egyetem sikeres legyen, a modellváltás pedig a Corvinuson már mutat eredményeket. A tényeket kellene figyelembe venni, nem a politikai hangulatkeltést!

Az ellenzék szerint 2022-es esélyeiket csökkenti a választási törvénymódosítás, amely szintén az éjszaka folyamán, egy perccel szerda előtt került be a T. Házhoz. Miért van most szükség a változtatásra?

Mondhatnak bármit, a jogszabály célja a választáson pusztán az állami támogatás érdekében induló kamupártok visszaszorítása. Ez közös érdek. Történtek már lépések korábban is ebbe az irányba, ám azok nem bizonyultak elégségesnek, ezért kell folytatni a munkát. A kamupártok elleni módosítás lényege, hogy csak az állíthat országos listát, aki a 106 egyéni körzetből legalább 50 helyen állít egyéni jelöltet, ez már elég garancia a valódi támogatottságra. Az pedig

szimpla hangulatkeltés, hogy ezzel nehezítenénk a baloldali pártok dolgát.

Arrafelé ugyebár Gyurcsány Ferenc a főnök, márpedig ő közös listát akar. De ha nem lesz, az is megoldható. Ha a baloldal két külön listán akar indulni, azt is megteheti.

Amúgy miért éppen járvány idején, a rendkívüli jogrend bevezetése után nyúlnak hozzá ilyen fontos szabályozásokhoz?

Határozottan visszautasítjuk, ha ezeket a lépéseket bárki összemossa a rendkívüli jogrenddel! Tisztázzuk: az Országgyűlés továbbra is a normál menetrend szerint végzi a munkáját, bármelyik képviselő vagy a Kormány nyújthat be törvényjavaslatot, azokat megvitatjuk, megtárgyaljuk. Működik a demokrácia. Ettől teljesen függetlenül a kormány tegnap rendkívüli felhatalmazást kapott 90 napra a járvány elleni hatékony védekezéshez, de csak ahhoz. Ezt a két dolgot nem lehet összekeverni! Veszélyhelyzetben végképp nincs helye az álhírterjesztésnek, most összefogásra van szükség!

Mit tesznek, ha az MSZP nem cseréli le a népjóléti bizottság élén Korózs Lajost?

A Fidesz-KDNP egyértelművé tette: az álmentős kamuvideót készítő politikus vagy lemond, vagy visszaléptetik, és jelölnek mást a helyére. Alkalmatlan és méltatlan a feladatra. Ha erre nem kerül sor, akkor nem szívesen, hiszen ezzel harmincéves szokásjogot kell felrúgnunk, de javaslatunkra a parlament fog dönteni a sorsáról. Még az idén. Elfogadhatlan ugyanis, hogy egy, a statisztikákat meghamisító, kamuvideót készítő politikus vezesse a népjóléti bizottságot. Lépni fogunk, ha ő nem lép.

Még valami. A minap azt mondta az ATV műsorában, hogy újra megnyithatják az orvosi béremelésekről is szóló, ugyanakkor az átvezénylések miatt komoly felháborodást is kiváltó egészségügyi törvényt. Valóban?

Pontosítanék. A jogszabály történelmi léptékű, száz százaléknál is nagyobb béremelésre vonatkozó része

teljes mértékben az orvosi kamara javaslata alapján született.

Az egyéb részletszabályok kapcsán pedig már korábban jelezte a kormány, hogy azokról szakmai egyeztetések lesznek. Ezek jelenleg is zajlanak, s ha megegyezés születik, azt rendeleti formában rögzíti majd a kormány. Törvénymódosításra tehát nincsen szükség.