Százhárom éve, 1921. december 14. és 16. között Sopron és környező 8 települése – közöttük Kópháza – lakossága népszavazáson döntött arról, hogy Magyarországhoz és nem Ausztriához akar tartozni.
„A velencei döntést kikényszerítő ágfalvi csaták hőseinek tettét, a politikusok diplomáciai sikerét, a hazájuk mellett szavazók szándékát a hazaszeretet és az a hit vezérelte, amely a nemzetet több mint ezer éven át megtartotta, a Szent István-i szándék, erő és cselekedet szerint. Ez a nemzet egységének, összetartozásának erőforrása ma is” – mondta az ünnepen Firtl Mátyás, Kópháza kereszténydemokrata polgármestere.
Az ünnepség szónoka Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár volt, aki beszédében arról szólt, hogy
a döntést, hogy kik vagyunk és hova tartozunk, azóta is meg kell hoznunk újra és újra. Ehhez azonban erő kell. Szabad elhatározáson alapuló, erős felhatalmazás. Éppen ez az oka annak, hogy mi 103 évvel ezelőtt örökre megszerettük a népszavazás intézményét és a demokrácia ünnepének tartjuk azóta is. Az itt élők példát mutathattak az egész világnak demokráciából. Ugyanez a feladat áll előttünk ma is: a Magyarország melletti szavazás azóta sem ért véget.”
Az ünnepség alkalmával a résztvevők koszorút helyeztek el Kópháza hűségemlékművénél, amelyet az Orbán-kormány 2001-ben, a népszavazás 80. évfordulóján adományozott a népszavazásban részt vett településeknek.
