A mikroelektronikai tervezés és gyártás fortélyait is meg lehet ismerni – budapesti egyetem tudásközvetítése révén – Hatvan városának képzési programjában. A Heves megyei település kereszténydemokrata alpolgármesterét, Szinyei Andrást kérdezte a Gondola.

Szinyei András kereszténydemokrata alpolgármester – Hatvan

– Alpolgármester úr, miért fontos, hogy a nagy történelmi múltú városban a messze jövőbe mutató tudást is elsajátíthassák a fiatalok?

– Hogy a kérdésre válaszolni tudjak, vissza kell mennünk 32 évet a rendszerváltás idejére, amikor Hatvan katasztrofális helyzetbe került, mert leépült a város ipara és hatalmas lett a munkanélküliség. A mai fiatalok nem is hallottak arról, hogy akkoriban itt a cukorgyár mellett működött téglagyár, tejüzem, rádiógyár, cipőgyár és további cégek szűntek meg. A súlyos helyzetből az áttörést a 90 évek közepén az ipari park kialakítása és betelepítése hozta, amikor világcégek költöztek városunkba. Megnövekedtek az igények a képzett munkaerőre és ennek megfelelően a képzési programunkat a piaci igényeknek megfelelően alakítjuk. A Hatvani Közösségi Felsőoktatási képzési Központban olyan tudásra tehetnek szert a hallgatók, amely a legmodernebb technológiákhoz kapcsolódik. A jövőbe mutató tudás a gazdaság fejlődésének egyik alapja. Büszkék vagyunk rá, hogy a hatvani ipari parkban hazai és nemzetközi szinten is jól teljesítő cégek működnek, ha meg akarjuk tartani a teljesítőképességünket, akkor felkészült munkaerőre van szükség. A cégeinkkel mindig törekedtünk a kölcsönösen előremutató és eredményes kapcsolatra. A gazdasági életben használt úgynevezett win-win szituációkat tartjuk szem előtt. Ha a cégek optimális körülmények között tudnak működni, az egy települést sokkal élhetőbbé tesz, hiszen munkahelyeket teremtenek, nő az adóbefizetésük, az adóforintokat pedig a város fejlesztésére, a hatvaniak kiszolgálására tudjuk költeni.

– Egyik legjellegzetesebb épületünk, a Grassalkovich-kastély ad otthont a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak. Ez az országos – sőt annál szélesebb – jelentőségű intézmény miképpen teszi híressé Hatvant a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig elterülő magyar térségben?

– A méltán híres Grassalkovich Kastély sorsa több évtizedes elhagyott, romos állapot után a 2014-es felújítással kapott új hasznosítási irányt és a Magyar Vadászat Kárpát-medence központja lett. Nemzetközi szinten egyedülálló élményt nyújt a vadászati múzeum. A kiállítási anyag határainkon túlról is vonz látogatókat. Fontos, hogy funkciót tudtunk adni a kastélyunknak, a felújított épület pedig a belváros díszévé vált, Hatvan általa is felkerült a turisztikai térképre. Örülünk a nemzetközi hírnévnek, de a legfontosabb számunkra mindig az, hogy a hatvaniak értékeljék a fejlesztéseket.

– A városközpontban emelkedik a Szent Adalbert Plébániatemplom, Újhatvanban pedig az utolérhetetlen szépségű barokk Szent István Király Templom. Ezek és az értelmiségi közösségek hogyan hozzák közelebb a kereszténydemokrata értékrendhez a hatvani fiatalokat?

– Hatvan tragikusan élte meg az 50-es évek egyházellenes fellépéseit. A ferences rendet felszámolták a papokat a szerzeteseket elhurcolták, többen életüket áldozták a hitükért. A papokat védelmező hatvaniakat, többségében vasutas családokat internálták Recskre és a Hortobágyra. Ilyen előzmények hatására a rendszerváltást követően megemlékező közösség szerveződött, megélénkültek az aktív közösségi tevékenységek, emléktáblákat állítottunk Sztehlo Gábornak és Meszlényi Zoltánnak és rendszeresek a zarándokutak Recskre és a Hortobágyra.
Városunkban nem volt hagyománya az egyházi oktatásnak, azonban a lakosság illetve a szülők kérésének megfelelően ma már egyházi fenntartású általános iskola és középiskola működik, folyamatos túljelentkezés mellett. A vallási közösségek összetartásának kiváló példája a Keresztény Fesztivál, amelyet évről évre sikeresen megrendezünk a városunkban. A felekezetek közös programokat tartanak, foglalkozásokat a fiataloknak, megszólítják az érdeklődőket, és koncerteket is szerveznek a számukra. A kereszténydemokrata értékrend része ugyanakkor, hogy szeretettel fordulok embertársaim felé, felelősséget vállalok a közösségemért, a városomért, a hazámért. Mi Hatvanban számos olyan programot és lehetőséget kínálunk, amelyhez a fiatalok is tudnak csatlakozni. Óvjuk a környezetünket különböző környezetvédelmi akciókkal, törődünk egymással a karitatív kezdeményezéseken. Odafigyelünk a városunkra, fejlesztünk, virágosítunk, megbecsüljük azt. Közösségünk mozgatója a párbeszéd és az összetartás. Mi, hatvaniak egyértelműen meghatároztuk, hogy milyen ügyek fontosak számunkra, ha úgy tetszik az identitásunk helyi szinten világos. Ezek a jó ügyek, -ha fogalmazhatok így mind illeszkednek a kereszténydemokrata értékrendbe is.