Latorcai Csaba a FÁN Group Kft. konferenciáján hozzátette: mindezt úgy kell tenni, hogy a már nemzetközi viszonylatban is erős térségek tovább erősödjenek. Ez a következő hétéves fejlesztéspolitikában a legerősebb paradigmaváltás – húzta alá.

Azt mondta, az elmúlt hét évben a magyar régiók felemásan teljesítettek. Mindegyik régió fejlődött, de Budapest és Közép-Magyarország nagy lépést tett előre. Budapest az egy főre eső GDP-t tekintve megelőzte Bécset, de Prága, Bukarest és Varsó még előrébb van.

Az a dolgunk, hogy a nemzet fővárosát erősítsük tovább, hogy régiós mércével mérve is versenyképes legyen”

– fűzte hozzá a KDNP ügyvezető főtitkára.

Megjegyezte, a többi régió nem tudott ilyen kitörést produkálni. Előadásában kitért arra, hogy 2010 és 2021 között Budapesten az egy főre eső GDP az EU átlagának 144 százalékáról 156 százalékára nőtt, a Közép-Dunántúlon 57-ről 70, Észak-Magyarországon 50-ről 52, a Dél-Dunántúlon 45-ről 51 százalékra emelkedett.

Elmondta, hogy a járások egynegyedében átlag felettiek, az ország háromnegyedében átlag alattiak a bruttó bérek. Közölte, a cél, hogy a fejlesztéspolitika fókuszába az ország ezen háromnegyedét kitevő járások kerüljenek.

Az államtitkár beszélt arról, hogy miközben az EU-s tagállamok a források 82,5 százalékát hívták le, Magyarország a 90 százalékát. Még ebben az évben 500 millió euró forrás érkezik minden korlátozás nélkül Magyarországra, amiből vállalkozások fejlesztéseit finanszírozzák – közölte.

Azt mondta, bízik abban, hogy már az év végére megérkeznek a hiányzó európai uniós források. A gazdaság szereplői a támogatások hiányát sok tekintetben nem is nagyon veszik észre, hiszen a költségvetés megelőlegezi azokat, és meghirdetik a fejlesztési lehetőségeket – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: mindenek felett álló cél, hogy

2030-ra Magyarország legyen az EU öt legélhetőbb országának egyike.

Nem azt szeretnék elérni, hogy az egy főre vetítve a legtöbbet fogyasztók között legyen az ország, hanem azt, hogy „jól, szépen és elégedetten éljenek az emberek” – fogalmazott.

„Sokat kívánunk a humán tőkébe fektetni, fontos, hogy a deprimáltság érzés változzon, érezzék az emberek, hogy érdemes dolgozni” – emelte ki. Többek között megemlítette, hogy Belső-Somogy, valamint Tolna és Baranya vármegye nem tudott élni a lehetőségeivel úgy, ahogy más régiók, ezért erre a térségre különös figyelmet kell fordítani. Mint mondta,

Pécset újra iparosítani kell, Debrecenben ez már elkezdődött, és Szegeden is indulnak beruházások a következő években.

Latorcai Csaba jelezte, a 2021-27-es EU-s ciklusban 14 ezer milliárd forint áll az ország rendelkezésére, ebből négyezer milliárd forint vidékfejlesztési forrás már jelenleg is elérhető. A fennmaradó tízezer milliárd forinton belül a legmeghatározóbb a cégek versenyképességére és a területi fejlesztésekre fordított forrás. A gazdaság zöldítésére 1600 milliárd forintot, emberi erőforrás-fejlesztésre 1300 milliárd forintot terveznek – tett hozzá.