Latorcai János a pünkösdi csíksomlyói búcsúról emlékezett meg. Hangsúlyozta: Csíksomlyó minden évben üzen, erőt és remény ad évszázadok óta az ott fohászkodóknak. Csíksomlyó ezért vált a világ magyarsága számára a hit és a megmaradás üzenetének egyik legfontosabb spirituális központjává – fogalmazott. Hangsúlyozta: a nemzet alapja a család, a szeretet és az élet közössége, jövője pedig a felelősséggel vállalt és nevelt gyermek. A felelős neveléshez hozzátartozik az értékek átadása és annak megtanítása, hogy egy történelmileg kialakult tartós közösség tagjai vagyunk, amelyet közös nyelv, terület és ezer éves értékek és a kereszténység éltetnek – tette hozzá a képviselő.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár megköszönte a sok százezer zarándoknak, akik a határon túli magyar régiókból, az anyaországból és a diaszpórából érkeztek, hogy részt vettek a csíksomlyói búcsún. Fontos, hogy Csíksomlyó kapcsán ne arról beszéljünk, „hogyan forgatták ki” Novák Katalin államfő szavait, hanem megköszönjük a román hatóságoknak, rendőröknek, tűzoltóknak, akik munkájukkal emelték az ünnep fényét – hangsúlyozta.

***

Latorcai János beszéde az alábbiakban olvasható

Köszönöm a szót Tisztelt Elnök Úr!

Kedves Képviselőtársaim!

Jézus a mennybemenetele előtt megígérte tanítványainak, hogy elküldi számukra az erőt adó, vigasztaló Szentlelket.

A minap ünnepelte a keresztény világ pünkösdöt, a Szentlélek kiáradását. A Jézus feltámadása utáni ötvenedik napon az apostolokat eltöltötte a Szentlélek és a világ minden népét megszólítva kezdték hirdetni az Evangéliumot.

Ezt a hívó szót hallották meg őseink is Szent István királyunk idején és ugyanez a hívószó vezeti a katolikus magyarokat és székelyeket 1567 óta Csíksomlyóra, a Csíksomlyói Szűz Máriához.

Ahogy azt egyik kiadványukban a Csíksomlyón szolgáló ferencesek írják, mert itt találja meg a zarándok küzdelmes, vergődő életének vigaszát, reményét és támaszát. Úgy jön ide, mint a bajba jutott, aggódó, félő gyermek az édesanyjához.

Alig pár napja ismét egy nagy templommá alakult és teljesen megtelt zarándokkal a Kis- és a Nagy- Somlyó hegyek közötti nyereg-része, jelezve az egyház élő valóságát.

Ezt a több százezres tömeget tisztelte meg jelenlétével Novák Katalin köztársasági elnök asszony és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is zarándoklatával.

Csík, Gyergyó és Kászon népe 456 éve, a katolikus hit védelme érdekében ragadott fegyvert.

Urbán Erik atya, a 800 éves ferences rend erdélyi provinciálisa, a búcsú szónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy ma is veszélyben van a világ, és a mai világnak is szüksége van olyan „fegyvertelen próféták” bizonyságára, akik figyelmeztetnek a „háborúk kegyetlenségére, embertelenségére”.

Csíksomlyó minden évben üzen, erőt és reményt ad évszázadok óta az ott fohászkodóknak. Ezért vált a világ magyarsága számára a csíksomlyói kegyhely a hit és a megmaradás üzenetének egyik legfontosabb spirituális központjává, oltalmazójává és továbbörökítőjévé mindannak, ami nemzeti öntudatunkat meghatározza.

A nemzet alapja a család, a szeretet és az élet közössége, jövője pedig a felelősséggel vállalt és nevelt gyermek. A felelős neveléshez hozzátartozik az értékek átadása és annak a megtanítása, hogy egy történelmileg kialakult tartós közösség tagjai vagyunk, melyet közös nyelv, terület, ezeréves értékek, jellegzetes kultúrában megnyilvánuló sajátosságok éltetnek.

És ez a jellegzetes kultúra a magyarság életében nem választható el a kereszténységtől, mely értékrendjével példát mutat, békére, szeretetre, összefogásra int.

Napjaink fogyasztói társadalma, valamint a nyugati világ ideológusai tagadják és meghaladottnak tartják ezeket az értékeket, de mi, magyarok sohasem felejthetjük, hogy minden minket sújtó katasztrófa, idegen hatalmi pusztítás, vérbe fojtott szabadságharcaink és forradalmaink ellenére ezekhez az értékekhez való ragaszkodásunknak köszönhetően tudtunk csak újra és újra megmaradni.

Mára a világban már-már megoldhatatlannak látszó problémák halmozódtak fel. Járványok, gazdasági-, érték- és erkölcsi válság sújt bennünket. Keleti szomszédunkban több mint egy éve szörnyűséges háború dúl, s nagy bölcsesség és önmérséklet kell ahhoz, hogy tőlünk délebbre pedig ne boruljon ismét lángba a Balkán.

Ebben a helyzetben különösen szükségünk van hitünk megerősítésére és azokra a hit által összefont erős közösségekre, melyek évszázadokon át megmaradásunk zálogát jelentették.

Ez kell, hogy reményt adjon jövőbeli megmaradásunkra is – ahogy azt Urbán Erik atya a szombati búcsún fogalmazta –, mert a remény nem azt jelenti, hogy a dolgok bizonyosan jobbra fordulnak, hanem sokkal inkább azt, hogy ha döntően elkötelezzük magunkat a jó ügy mellett, akkor az Isten is megsegít.

Tegyünk hát így mi is mindannyian, és Csíksomlyó üzenete nyomán szolgáljuk teljes elkötelezettséggel a magyar nemzet megmaradásának és egységének ügyét.