Az új Alkotmányban külön fejezet szól a Taláros Testületről. Tagjait és elnökét az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választják. Nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Íme, a róluk szóló dokumentum teljes és végleges szövege. A legfrissebb döntéseik.
Az Országgyűlés által 2011. április 18-án elfogadott Alaptörvény tán legtöbbet vitatott passzusa (az állam szerepe, közpénzek, 37 cikk, 4. pont) az államadósság jövőbeli mértékétől teszi függővé az Alkotmánybíróság hatáskörének alakulását.
| „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek." |
Az Alkotmánybíróság eddig azt az irányvonalat követte, hogy magát az Alkotmányt nem mérlegelte - így nem valószínű, hogy szakítva e hagyománnyal az új Alaptörvényt, vizsgálatnak vetné alá. Az Alaptörvényben külön, névre szóló fejezet rögzíti tennivalóit.
| Az Alkotmánybíróság 24. cikk (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. (2) Az Alkotmánybíróság
(3) Az Alkotmánybíróság
(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (5) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. |
Az Alaptörvény az Államról szóló részében (6. cikk) rögzíti: a köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak.
| „Az Alkotmánybíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja." |
Az Országgyűlés által megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata ismételten is kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
Feltehetően alaposan megfontolt része az új Alkotmánynak a köztársasági elnökre vonatkozó azon passzusa is (13 cikk), melyben az Alkotmánybíróság is meghatározó módón szerepel.
| „Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja." |
Az Alaptörvény különleges jogrendre (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet) vonatkozó közös szabályok (54 cikk, 2.) címszó alatt végezetül azt is rögzíti:
| „Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható." |
Magyarország új Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba. (A dokumentum teljes és végleges szövege.)
Legfrissebb döntések.
1217/B/2007. AB határozat a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróságnak azt kellett eldönteni, hogy a foglalkozás szabad megválasztásának szükségtelen, illetve aránytalan korlátozását jelenti-e az a szabály, melynek alapján a gyógyszerismertetői tevékenységgel összeférhetetlen, ha az ismertető személy egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban áll. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a támadott rendelkezés nem sérti az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdését. Az érintett személynek ugyanis választási lehetősége van: vagy a gyógyszerismertetői tevékenységet választja és az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyát megszünteti (szünetelteti), vagy fordítva.
430/B/2008. AB határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 12. § c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 12. § c) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó a rendelkezés alkotmányellenességét abban látta, hogy az aláírás-gyűjtésre rendelkezésre álló határidő eredménytelen eltelte után újabb, az előzővel azonos tartalmú népszavazási kezdeményezést lehet benyújtani, így az aláírás-gyűjtésre meghatározott időtartam meghosszabbítható. Az Alkotmánybíróság korábban rámutatott arra, hogy az ismételten benyújtott kérdés új népszavazási kezdeményezésnek minősül. Így bár a kezdeményezett népszavazásra irányuló „kampányidőszak" meghosszabbodik, ez az aláírás gyűjtésének határidejét nem hosszabbítja meg.
229/B/2011. AB határozat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 34. § (2) bekezdés d) pontja és a 34. § (4) bekezdése, továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)-(7) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény több rendelkezését is támadó indítványt. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések azért sértik a jogbiztonság követelményét, mert a munkáltató által megvalósított szabálytalan foglalkoztatásért - „amire a munkavállalónak semmilyen ráhatása nincs" - a munkavállaló is szankcionálható. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány téves értelmezésen alapul, mivelhogy nem önmagában a munkáltató szabálytalansága vezet a jogkövetkezmény alkalmazásához, hanem ahhoz az aktív korúak ellátásában részesülő személy közrehatása is elengedhetetlenül szükséges.
1442/H/2009. AB végzés az Országos Választási Bizottság) OVB határozata (485/2009. (XII. 11.) ellen benyújtott kifogás vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Országos Választási Bizottság 485/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást, mert az nem felelt meg a törvényi feltételeknek.
1155/B/2004. AB végzés az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 44. § (1) bekezdésének 2005. december 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság visszautasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény egésze, valamint 1. §-a, 8. §-a, 20. §-a és 50. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert az érdemben nem bírálható el.
1034/D/2010. AB végzés a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint az ügyész közérdekű keresetindítási jogosultságának jelenlegi szabályozása indokolatlan beavatkozást jelent a felek önrendelkezési jogába. Az Alkotmánybíróság indokolásában kifejtette: alkotmányjogi panasz keretében kizárólag azokat a jogszabályokat vizsgálhatja, amelyeknek a jogerős határozatban történő alkalmazása során az indítványozó vélt jogsérelme bekövetkezett. Jelen ügyben azonban a támadott jogszabályi rendelkezés a felperes perbeli legitimációját alapozza meg, és mint ilyen, az ügy érdemétől teljesen független kérdés. A végzéshez Kiss László és Bragyova András különvéleményt csatoltak, mely utóbbihoz Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák csatlakoztak.
861/B/2003. AB végzés az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 26. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 26. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában, mert azt az indítványozó visszavonta.
472/D/2006. AB végzés az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 44. § (1) bekezdésének 2005. december 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 44. § (1) bekezdésének 2005. december 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróságnak megállapította: nincs hatásköre arra, hogy egyedi jogvitás ügyben meghozott jogerős bírói ítéletben foglalt jogértelmezés helyességéről döntsön, és arra sem, hogy a bírói döntés alkotmányosságát elbírálja.
Végkielégítések...
A Taláros Testület megkezdte a végkielégítések 98 százalékos különadójának Kérdés, hogy a bevallási időszak végéig - azaz május 20-ig - tudnak-e határozatot hozni. Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője nem titkolta: „nagyon nagy számban érkeztek indítványok e kérdésben", egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy mikor születhet határozat.
(Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén nyilvánította alkotmányellenesnek, és megsemmisítette. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük. Az Országgyűlés novemberben 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot.)
+
Az Alkotmánybíróság legközelebb május 2.-án, 3-án tart teljes ülést, - addig a határozatok, döntések előkészítésén fáradoznak.
