Két rendelkezés kivételével alkotmányosnak találták a közúti gépjárművet üzemben tartók „objektív felelősségét” szabályozó törvényt. „A kormány zombiként fel akarja éleszteni az örökösödési illetéket”, – ezért az adótörvények utólagos normakontroll vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól Pettkó András független országgyűlési képviselő. Az Alkotmánybíróság 2009. június 8-9-i teljes ülésének napirendje.
Az Alkotmánybíróság 15 indítványozó (köztük bírák, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa) beadványa alapján vizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2008. január 1-én hatályba lépett, az üzemben tartók „objektív felelősségét” szabályozó törvényi rendelkezések alkotmányosságát.
Az indítványozók azt állították, hogy az üzemben tartók felróhatóságtól és vétkességtől függetlenített felelőssége ellentétes a jogállamiság követelményével, sérti a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményét és az ártatlanság vélelmét, továbbá a kétszeres büntetés tilalmát, valamint a szabálysértési bírsághoz képest hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.
A Taláros Testület 2009. május 26-i teljes ülésén meghozott határozatában az új jogintézményt – a közlekedési szabályszegések tömegessé válására és társadalmi veszélyeire tekintettel - alkotmányosnak ítélte. A kiemelt jogsértésekért az üzemben tartó felelőssé tételét különösen mások életének a védelme, és a közúti közlekedés rendjének, mint össztársadalmi érdeknek a megóvása alkotmányosan indokolja. A jogalkotó feladata és kötelezettsége is a tömeges jogsértéssel, mint új, negatív jelenséggel szembeni hatékony fellépés. A határozat hangsúlyozza, hogy a közlekedési jogszabályok – mint a közlekedési morál minimuma – tényleges betartatásához nélkülözhetetlenek a jogérvényesítő szankciók, azok előre kilátásba helyezése, majd a jogsértést követő tényleges – kikerülhetetlen - kiszabása. Megerősítette az Alkotmánybíróság azt a korábbi álláspontját is, miszerint a szabályok megszegése miatt kiszabott és beszedett bírság a jogbiztonságot nem sérti, sőt jogkövetésre ösztönözve inkább erősíti.
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság az üzemben tartó mögöttes helytállási kötelezettségét megállapító törvényi rendelkezést (az általa megnevezett használóra kiszabott, de attól be nem hajtható bírság megfizetéséért fennálló felelősségét) alkotmányellenesnek ítélte. Ebben az esetben ugyanis a magát kimentő üzemben tartó felelősség nélkül köteles helytállni, ami a jogbiztonság követelményével ellentétes, így az Alkotmánybíróság e rendelkezést a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette. Úgyszintén megsemmisítette az eljárás menetét szabályozó rendelkezést, tekintettel arra, hogy az jelenleg nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás garanciális szabályainak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az újraszabályozás során a törvényhozónak kell eldöntenie, hogy a bírságolási eljárást a közigazgatási eljárás általános követelményeinek felelteti-e meg, vagy azok hatálya alól kivett, az új jogintézmény jellegéhez igazodó speciális, de az Alkotmány garanciális rendelkezéseinek megfelelő szabályokat alkot. Végül a felelősség alóli mentesülés túlzott szigora, továbbá a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezetlensége miatt – hivatalból - jogalkotói mulasztást állapított meg, egyúttal felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2009. december 31-ig tegyen eleget.
Dermesztőnek minősítette a döntést Kolláth György alkotmányjogász, aki közreműködött a Magyar Autóklub indítványának elkészítésében. Az Alkotmánybíróság szerinte elveszítette a kilencvenes évekre jellemző jogvédő karakterét, mert a mostani határozattal kifejezetten a hatóságok keze alá játszik azzal, hogy felmenti őket a bizonyítás terhe alól. Kolláth úgy véli, hogy az állampolgárok így teljesen kiszolgáltatottá válhatnak.
Az adótörvények utólagos normakontroll vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól Pettkó András független országgyűlési képviselő. Azért van szükség az alkotmánybírósági normakontroll vizsgálatra, mert a családi pótlékot adóterhet nem viselő járandóságnak minősítő rendelkezés alkotmányellenesen, a kihirdetést megelőző időre állapít meg kötelezettséget az állampolgárok számára – fogalmazott a képviselő. Mint mondta, a szeptember elsejétől hatályos szabályozás szerint a személyi jövedelemadó alapjába (szja) beleszámít a családi pótlék összege. Hozzátette: mivel az szja törvény szerint adóév alapján adózunk, visszamenőleges hatállyal már ez év januárjától az összevont adóalap részét képezi a családi pótlék, ami miatt magasabb adókulccsal adózhatnak az érintettek. A módosítás tehát visszamenőleges személyi jövedelemadó kötelezettséget jelent majd, a törvény kihirdetését megelőző időre is, mivel az év első felében szerzett jövedelmet is magasabb adósávba kényszerítheti a szeptembertől kapott családi pótlék.
Pettkó András még május közepén, az adótörvények elfogadása után arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. A volt MDF-es, jelenleg független képviselő szólt arról is: a kormány „zombiként” fel akarja éleszteni az örökösödéi illetéket, a „haláladót”, a vagyonadó köntösébe bújtatva. Mint mondta, a vagyonadó tervezett szabályozása szerint, bár mentesülnének az adófizetési kötelezettség alól a 62. életévüket betöltöttek, a rokkant- vagy rehabilitációs járadékban részesülő emberek, a meg nem fizetett adó az örökösökre szállna.
Pettkó András közölte: ragaszkodik a haláladó végleges eltörléséhez, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány végső elkeseredésében újra megsarcolja az örökösöket.
Az Alkotmánybíróság – tizenkét napos szünet után – hétfőn negyedszer foglalkozik a Legfelsőbb Bíróság elnökének alkotmányértelmezési indítványával.
Egy indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 38. § (1) bekezdésének alkotmányosságát kérdőjelezte meg.
Tanácskoznak a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 241. § (1) bekezdés a), c), d), e), f) pontjainak alkotmányosságáról.
Megtámadták a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-ának és 70/C. §-ának az alkotmányosságát.
Napirendre tűzik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés b) pontjában szereplő „feltéve, ha azt a gazdasági tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye támogatja,” szövegrész alkotmányossági vizsgálatát.
Megvitatják a fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 289. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.
Határozat készül a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Szó lesz a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 5. § (5) bekezdésének, 9. §-ának, valamint 12/A. §-ának alkotmányosságáról.
Kedden kerül napirendre az Országos Választási Bizottság 297/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB hitelesítette a dr. H. T. által a Magyar Antifasiszta Liga képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Európa Uniós jogharmonizáció keretében az 1978. évi IV. törvénybe „A Büntető Törvénykönyvről” bekerüljön, mint bűncselekmény a Holokauszt tagadásának tényállása, mely szerint bűntettet követ el az a személy, aki nyíltan felvállalva hirdeti, hogy nem történt a német koncentrációs táborokban zsidó és cigány népirtás, azaz tagadja a Holokauszt megtörténtét?”
Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 305/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. Cs. Zs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszertárban csak gyógyszereket lehessen árusítani?
Egy indítványozó kifogással élt az Országos Választási Bizottság 11/2009. (I. 9.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta az S. P. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Népszavazási kérdés, sorsdöntő – Akarja-e ön hogy a Magyar Köztársaság államforma Magyar Demokratikus Királyság államformára változzék és ezáltal tagja legyen a Szentkirály Népközösségének, elfogadja-e ön Magyarország demokratikus királyának és Szentkirály Népközössége demokratikus királyának Svoren Pétert és a XVI. Dalai Lámát?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 27/2009. (I. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a T. E. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a gázszolgáltatás háztartási (lakossági) fogyasztói számára a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetését követően ne kelljen csatlakozási díjat fizetni?”
Megbeszélik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2008. augusztus 31-ig hatályos 48. § (1) bekezdés alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet.
Az alkotmánybírák másodszor veszik napirendre a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. december 8-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. A köztársasági elnök 2008. december 29-én küldte meg véleményezésre a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak.
A keddi teljes ülés végén két végzéstervezetről is tárgyalnak.
