Egyéni jogsérelem esetén az állampolgárok nem csak az alkotmányellenesnek vélt jogszabályok, hanem bírói döntések ellen is az Alkotmánybíráshoz fordulhatnak. Utólagos normakontrollt szorgalmaz az MSZP a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló tavaly elfogadott törvénymódosításról. Harmincöt Alkotmánybírósági döntést igénylő állampolgári beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához. Az Alkotmánybíróság február 21-i ülésének napirendje.
Bezárult egy ajtó, de kinyílt egy kapu – nyilatkozta volt Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke, a Taláros Testület jogköreinek idei változásáról. Kifejtette: két évtizeden át bárki egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, az Országgyűlésnek, és az ombudsmannak lesz lehetősége. A saját ügyében azonban mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérje. Így egyéni jogsérelem esetén az állampolgárok nem csak az alkotmányellenesnek vélt jogszabályok, hanem bírói döntések ellen is az Alkotmánybíráshoz fordulhatnak.
Paczolay Péter nem titkolta bánatát sem: az Alkotmánybíróság jogkörének 2010 novemberében történt csorbítását, amely a pénzügyi kérdésekben megvonta a testülettől a vizsgálat lehetőségét, továbbra is elfogadhatatlannak tartja. Optimista lévén, azonban megtoldotta a reményével: bízik abban, hogy ezt a jogkört – előbb, mint utóbb – visszakapja a testület. Addig is, az új szabályok révén az elnöknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez.
+
Utólagos normakontrollt szorgalmaz az MSZP. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló tavaly elfogadott törvénymódosítást, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányrendeletet kívánja megtámadni az Alkotmánybíróságon, ám ezt az új alaptörvény értelmében személyes érintettség nélkül már nem teheti alanyi jogon, ezért az alapvető jogok országgyűlési biztosának, Szabó Máténak a segítségét kéri, akinek joga van személyes érintettség nélkül is utólagos normakontrollt kérni a Taláros Testülettől.
Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja által jegyzett beadvány szerint a kormány szétveri a még működő rokkantellátó-rendszert. Az év elejétől a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülők ellátását rehabilitációs ellátásként folyósítja az állam, ha pedig az érintettek március végéig nem kérik egészségügyi felülvizsgálatukat, május elsejével elveszthetik a járandóságukat. A kormány ezzel a szakorvosi vizsgálattal és jogerős határozattal megállapított 200 ezer ember ellátását érintő rokkantnyugdíjat kíván módosítani. Jogerős határozatokat annulál, mivel a szakhatóságok korábban már korábban megállapították az ellátásban részesülők egészségkárosodását.
Az MSZP szerint mindez sérti a jogbiztonságot, a szerzett jogokat, és sérti az európai uniós normákban is lefektetett tisztességes eljáráshoz való jogot. Bejelentették: készek akár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni, amennyiben ügyüket az ombudsman, vagy később az Alkotmánybíróság nem támogatja.
+
Harmincöt Alkotmánybírósági döntést igénylő állampolgári beadvány érkezett eddig az alapvető jogok biztosához. Szerepel közöttük a felsőoktatási törvény, az egyesülési jog, a sztrájktörvény, a devizahitel-törlesztésről szóló jogszabály, a nyugdíjjal és a magánnyugdíj-pénztári tagsággal összefüggő kérdés, az adójogszabályok felülvizsgálata, azaz napjaink közéleti-alkotmányjogi vitáinak majd minden forró témája. Némelyik igen széles, több alapjogot érintő felülvizsgálatot igényel. Naponta érkeznek újabbak is. Ugyanakkor az alapvető jogok biztosa fenntartja, illetve megerősíti az országgyűlési biztosok által korábban benyújtott (sztrájktörvény, a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés, fogvatartottak egészségügyi ellátásának szabályozása, guberálás, közterületek életvitelszerű használatának szankcionálása stb.) még el nem bírált alkotmánybírósági indítványok jelentős részét is.
Sajátos a helyzet az adatvédelem és az információszabadság körében dolgozó korábbi biztosok még el nem bírált alkotmánybírósági beadványaival kapcsolatban. Az ombudsman az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezését már nem kezdeményezheti. Nem tartható fent a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának az az indítványa, amely az országos kisebbségi önkormányzatok jogalkotást érintő véleményezési, illetve egyetértési jogával foglalkozik, ahogyan a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a telepengedélyezés rendjével kapcsolatos indítványának teljes eredeti tartalma sem. Az alapvető jogok biztosának hivatala szerint az alaptörvény életbe lépésével okafogyottá vált az az eljárás is, amelyet a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa még tavaly év végén kezdeményezett az Alkotmánybíróságon az új ombudsmantörvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenessége tárgyában, ezért Szabó Máté az eljárás megszüntetését kérte. Viszont fenntartja, illetve megerősíti az országgyűlési biztosok által korábban benyújtott (sztrájktörvény, a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés, fogvatartottak egészségügyi ellátásának szabályozása, guberálás, közterületek életvitelszerű használatának szankcionálása) még el nem bírált alkotmánybírósági indítványok jelentős részét.
Az Alkotmánybíróság február 21-i ülésének napirendje
Az Országos Választási Bizottság 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 384/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 383/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 416/2010. (VI. 17.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 176/2011. (X. 12.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete.
A Közzétételi Szabályzat tervezete.
