Találkozó

Sopronban találkoztak az osztrák és a magyar Alkotmánybíróság tagjai. A megbeszélésen Gerhart Holzinger, az osztrák és Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság elnöke is emlékeztetett rá, hogy több mint tíz évvel ezelőtt került sor az első ilyen kétoldalú találkozóra, és azóta rendszeresen találkozik a két testület. Az idei megbeszélésen szóba került, hogy Ausztriában gazdag tapasztalattal rendelkeznek arról a helyzetről, amikor az alkotmánybíróság egy kétharmados, alkotmányozó többségű kormányzat mellett működik. Az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések és a lehetséges válaszok az elmúlt évtizedekben megjelentek mind az alkotmánybíróság gyakorlatában, mind a közjogtudományi irodalomban. Emellett téma volt a nemzeti alkotmánybíróságok kapcsolata a luxemburgi Európai Bírósággal és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságával, mely területen az osztrák alkotmánybíróság több figyelemre méltó döntést hozott már.

Nyilvánosak lesznek az alkotmánybírósági tárgyalások?

A magyar közjogi bíráskodás új fejezete kezdődhet az alaptörvény elfogadásával - véli Trócsányi László párizsi magyar nagykövet, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, a Velencei Bizottság póttagja. A professzor szerint az Alkotmánybíróságnak az eddigi gyakorlattól eltérően nyilvános tárgyalásokat kellene tartania, s ezeken a kérelmezők és jogi képviselőik is részt vehetnének. A szakember egyetért azzal, hogy az alapjogok védelméért csak az fordulhasson az Alkotmánybírósághoz, akit jogsérelem ért, normakontrollt pedig az ombudsman is kérhessen. Elmondta, az országok szuverén módon döntik el: milyen államszervezetet hoznak létre, a Velencei Bizottság az európai alkotmányos hagyomány védelmében adhat tanácsot a hozzá forduló tagállamoknak.

Leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek...

Tüntetést tartanak Budapesten a magyar leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek (LMBT) jogait képviselő civil szervezetek, tiltakozva az alkotmánytervezet házasságra vonatkozó passzusa és egyéb, általuk diszkriminatívnak tartott koncepciói ellen - jelentették be a szervezetek képviselői. Nyilatkozatukat minden olyan országgyűlési képviselőnek eljuttatják, aki részt vesz az alkotmány elfogadásában. Az aláírók szerint az Országgyűlésnek benyújtott alkotmánytervezet a magyar LMBT-közösség tagjaira nézve súlyosan diszkriminatív, és visszalépést jelent a jelenlegi alkotmányhoz képest is. A tervezet az azonos nemű párokra nem terjeszti ki a különnemű párokat megillető alkotmányos jogokat, és ezzel - írták a szervezetek - vélhetőleg hosszú évekre másodrendű állampolgárokká nyilvánítja az LMBT-közösség tagjait. Úgy gondolják: az új alaptörvény házasságról szóló szakasza ellentétes a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának szellemével, illetve az európai ajánlásokkal és elvárásokkal. Kívánatosnak tartják, hogy olyan módon határozzák meg a család fogalmát és szabályozzák a házasság intézményét, hogy az minden olyan magyar állampolgárt megillethessen, aki társával kölcsönös szereteten és tiszteleten alapuló tartós közösségben szeretne élni.

Az aláírók létrehozták a Meleg Egyenjogúságért Koalíciót (MEGYEK), amely egységesen kíván fellépni a társadalmi egyenlőség érdekében. Az első nyilvános megmozdulásuk az alkotmány szerintük diszkrimináló rendelkezései elleni tüntetés lesz április 15-én a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán. A Háttér Társaság a Melegekért képviselője úgy véli: problémás pontja az alkotmánytervezetnek a diszkrimináció tilalmára vonatkozó rendelkezés. Nem tartalmazza a szexuális irányultság szerinti diszkrimináció kifejezett tilalmát.A Szivárvány Misszió Alapítvány szerint az alkotmánytervezet olyan jogfosztottságot vetít előre, amelynek elfogadása után nem lesz megállás. A TASZ elnöke kiemelten fontosnak tartja, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon: ez a probléma nemcsak a meleg közösség, hanem az egész ország problémája. A PFLAG Egyesület képviselője szerint teljesen mindegy, hogy két férfi, két nő, vagy egy férfi és egy nő köt-e házasságot, ha ők a társadalom hasznos tagjai és a családokkal megszilárdítják a társadalmat, hangsúlyozták: „a gyerekeknek nem okoz problémát a homoszexualitás, ha az társadalmilag normálisan van tálalva. Nincs ebből lelki sérülésük, megértik ezt, és ha a pozitív dolgokat látják, el is fogadják." Az Amnesty International Magyarország LMBT tematikus csoportjának képviselője állítja: „amikor az Alkotmánybíróság azon gondolkodott, hogyan ítéli meg az azonos nemű párok házassághoz való jogát, nem azt jelentette ki, hogy vannak hetero- és homoszexuális emberek, akik ugyanazon joggal kell, hogy bírjanak, hanem azt állította, hogy vannak férfiak és nők, és nekik joguk van arra, hogy házasodjanak. A kormány ezt a gyakorlatot követi, és ez elfogadhatatlan."

Legfrissebb határozatok

Az Alkotmánybíróság elutasította az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A támadott rendelkezés kimondja: „A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatoknak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által meghatározott eljárásban a bíróság által anonimizált digitális másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak." A Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumvezetője indítványában kifogásolta, hogy a törvényhozó nem kérte ki sem a Legfelsőbb Bíróság elnökének, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a véleményét. Szerinte nem egyértelmű, mely szervet terheli a digitalizálás és az anonimizálás kötelezettsége, és mivel a bíróságok olyan feladatot kaptak, aminek nem adottak a költségvetési, személyi, tárgyi és szabályozási feltételei, sérül a bírói hatalom függetlensége. Az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta az indítványt. A testület emlékeztetett: a közérdekű adatok minél teljesebb körű megismerhetősége érdekében szól a törvény egyes adatok elektronikus úton történő hozzáférhetőségéről. A jogszabály azt a megoldást választotta, hogy előírta egyes bírósági határozatok anonimizálását, melynek célja, hogy a közzétett határozatban szereplő személyek ne legyenek azonosíthatók. Jóllehet a törvény nem szabályozza kifejezetten azt, hogy az adat előállítása, keletkezése, valamint a közzététele közötti adatkezelési műveletet melyik határozat esetében mely szervnek kell elvégeznie, a törvény más rendelkezéseiből következik, hogy a határozatok szerkesztése, anonimizálása, közzététele a határozatot hozó bíróság, illetve a bíróság elnökének a feladata. Megállapítható az is, hogy a törvény szerint az OIT Hivatalának az általános kötelezettsége valamennyi közokiratot anonimizált formában közzétenni, ezért - ha más szerv kötelezettsége a törvényből nem állapítható meg - akkor az anonimizálásnak a feladatai és a költségei is az OIT Hivatalát terhelik. A határozathoz Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (A határozat teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság elutasította a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 41. § (2)-(3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. A törvény támadott rendelkezései a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésének rendjét szabályozzák. Az Alkotmánybíróság többek között megállapította: a jogalap nélkül igénybe vett ellátások szabályai azzal, hogy viszonylag rövid időhöz kötik a visszakövetelhetőséget, nem sértik a gyermekek alkotmányos jogait, sem a szociális biztonságot. Sőt épp ellenkezőleg: az állam a vizsgált rendelkezésekben a gyermekek és a családok szociális védelme érdekében korlátozza a már kifizetett szociális ellátások visszakövetelést, azaz gyermek- és családvédelmi szempontokra tekintettel állapít meg a törvényhozó a magánviszonyokban irányadónál rövidebb határidőt. (A határozat teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 658/2010. (XI. 4.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az összes bírósági eljárásban a magánszemélyek ügyvéd közreműködése nélkül járhassanak el, figyelembe véve, hogy jelenleg sem kötelező minden bírósági eljárásban ügyvéd részvétele?" Az OVB indokolása szerint a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott egyértelműségi követelménynek. A hatályos jogszabályok egyértelműen meghatározzák azt, hogy mely bírósági eljárásokban kötelező a jogi képviselet. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés azonban azt a téves látszatot kelti, mintha a hatályos jogszabályok általános szabályként valamennyi bíróság előtti eljárásban megkövetelnék az ügyvédi képviseletet, és csak kivételesen engednék az ügyvéd közreműködését mellőzni. (A határozat teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság az eljárása során észlelte, hogy a támadott rendelkezés alkotmányellenességét a 735/B/2001. AB határozatában már vizsgálta, ezért az eljárást megszüntette. (A határozat teljes szövege)

Az Alkotmánybíróság április 4-5-i teljes ülésének napirendje 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) bekezdés első mondata „z elsőfokú" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 7. § (3)-(8) bekezdései, valamint a munkáltatónál történő üzemitanács-választásnál a szakszervezet jelöltállításáról szóló 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §-ával megállapított - 17.§ (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 392-395/2010. (V. 19.) OVB határozatai ellen emelt kifogások vizsgálata tárgyában készült határozattervezetek tárgyalása.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés ab) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1883. (XII. 27.) Főv. Kgy. 2005. június 30. napjáig hatályos rendelete 27. és 28. §-ai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésének „- ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát -„ szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítélete ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság 55.Kfv.35.212/2009/4. számú ítéletével kapcsolatosan benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig hatályos - 23/A. § (8) bekezdés hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.