Paczolay Péter: A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő. Legfrissebb döntések. A kormány alaptörvény-értelmezési kérelme lehetőséget adott az Alkotmánybíróságnak, hogy kimondja: továbbra is érvényesek és használni kell a régi alkotmány alapján hozott határozatok zömét. Kétharmad kell az uniós reformszerződéshez. A Taláros Testület 2012. május 14-15-i teljes ülésének napirendje.
Az ifjúság jövője – Trendek és remények elnevezésű, az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvényen tartott előadásában az Alkotmánybíróság elnöke Paczolay Péter kifejtette: a korábbi és a jelenlegi alaptörvényben egyaránt rögzített jogállamiság fogalma az Alkotmánybíróság két évtizeddel ezelőtti, de ma is érvényes megfogalmazása szerint egyszerre leíró és előíró jellegű, azaz fennálló tény és megvalósítandó program egyaránt.
Hangsúlyozta: a jogállamiság formálisan joghoz kötött állami működést, tartalmilag pedig alapjogi követelményeket, erkölcsi megfontolásokat fejez ki, mint például a szabadság, az egyenlőség, az emberi méltóság és autonómia. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai hagyományban a jogállamiság hordozza többek között a törvényesség és az átlátható, számon kérhető, demokratikus jogalkotás követelményét, az önkényesség és a diszkrimináció tilalmát, illetve a független, pártatlan igazságszolgáltatást.
Egy jogállamban a jog határt szab a politikának – jelentette ki Paczolay Péter. Megjegyezte: manapság kihívások érik a jogállamot. Az egyik a „hatékony állam sürgetői” részéről, akik szerint például az Alkotmánybíróság a többségi demokrácia akaratával szemben hátráltatja a jól működő állam kiépítését. A Taláros Testület elnöke szerint például a jogalkotás olyan gyorsítása, amely lemond a széles körű társadalmi, sőt még a parlamenti vitáról is, plurális demokráciában nem hozhat időtálló eredményeket, sérti a résztvevők jogait és a tisztességes eljárás követelményét.
A jogállamot a gazdasági válsággal összefüggésben érő kritikákkal kapcsolatban Paczolay Péter kifejtette: egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, ezt nemegyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartják. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom.
A globális biztonsági kihívások jogállamra gyakorolt hatását illetően a Taláros Testület elnöke Benjamin Franklint, a XVIII. század végének nagy amerikai gondolkodóját idézve úgy fogalmazott: aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti! A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő. Arra is figyelmeztetett: a jogállamiság programjának sikere kulturális feltételeken is múlik. A jogállam nincs sikerre ítélve, sorsa rá van utalva mindazokra, akik működtetik, és ha intézményei meggyengülnek, a belé vetett bizalom megrendül, az állam a tekintélyuralmi kísérletek táptalajává válhat.
Legfrissebb döntések
Az Alkotmánybíróság 2012. május 8-án meghozott határozatában a kormány indítványára értelmezte az Alaptörvény E-cikkét, és meghatározta azokat az ismérveket, amelyek alapján valamely nemzetközi szerződés megkötéséhez az országgyűlés kétharmados többségének támogatása szükséges. Mivel az értelmezett rendelkezések tartalmilag megegyeznek a 2011. december 31-ig hatályos Alkotmány megfelelő előírásaival, az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezésekor irányadónak tekintette a korábbi gyakorlatában kibontott elveket.
A kormány nevében a közigazgatási és igazságügyi miniszter a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződéssel összefüggésben az Alaptörvény E-cikkének értelmezését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. Az Alaptörvény e rendelkezése kimondja, hogy az országgyűlés kétharmados többsége adhat felhatalmazást az olyan nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, amely alapján Magyarország az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit az Európai Unió többi tagállamával közösen gyakorolja. A fiskális paktum néven ismertté vált szerződést részletesen ismertető indítvány kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság határozza meg azokat az ismérveket, amelyek alapján valamely nemzetközi szerződés az Alaptörvény e rendelkezésének hatálya alá tartozik. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kért értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből, ezért az indítványt érdemben megválaszolta.
A kormány indítványa utalt arra, hogy az előző Alkotmánynak az Alaptörvény E-cikkével tartalmilag azonos előírását az Alkotmánybíróság már értelmezte. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben kifejtette, hogy azokra az alapértékekre, emberi jogokra és szabadságokra, továbbá alkotmányos intézményekre vonatkozó megállapításai, amelyek az előző Alkotmányhoz képest nem változtak meg alapvetően, érvényesek maradnak. A korábbi alkotmánybírósági döntésekben kifejtett elvi jelentőségű megállapítások az Alaptörvény értelmezésekor is irányadók. A megfelelő rendelkezések tartalmi egyezősége esetén nem a korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek átvételét, hanem azok figyelmen kívül hagyását kell indokolni. Tekintettel arra, hogy az előző Alkotmány és az Alaptörvény jelen üggyel érintett rendelkezései tartalmilag megegyeznek, az Alkotmánybíróság alkalmazta a korábbi értelmezésekben kibontott elveket.
A határozat szerint az olyan nemzetközi szerződés megkötéséhez, amely az Európai Unió alapító szerződéseiből fakadó jogok és kötelezettségek módosítására vagy kiegészítésére irányul, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség, feltéve, hogy a szerződés az Alaptörvényből eredő további hatáskörök közös gyakorlására irányul. Ilyennek minősülhet különösen az a szerződés, amelynek Magyarország az Európai Unió tagállamaként részese más tagállamokkal együtt, és a szerződés az alapító szerződésekben foglalt tárgyköröket szabályoz, vagy amelynek célja az alapító szerződések végrehajtása vagy ennek felügyelete. A kétharmadosság követelménye tehát nemcsak a csatlakozási szerződésre és az alapító szerződésekre vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amelynek kidolgozásában – az Európai Unió reformjában – Magyarország már tagállamként vesz részt. Annak eldöntése, hogy valamely nemzetközi szerződés az Alaptörvény most értelmezett rendelkezéseinek hatálya alá tartozik-e, elsődlegesen a kormánynak mint a törvényjavaslat előterjesztőjének és az Országgyűlésnek mint a nemzetközi szerződést kihirdető törvény alkotójának feladata. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt - írja a határozatot ismertető közleményében az Alkotmánybíróság. (A határozat teljes szövege )
+
Az Alkotmánybíróság megszüntette a Fővárosi Bíróság 11.K.31.134/2010/16. számú jogerős ítéletével összefüggésben benyújtott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 100. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a konkrét ügyben történő alkalmazási tilalom kimondására irányuló eljárást. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszabály alkotmányellenességének kimondására irányuló alkotmányjogi panasz tárgytalanná vált, mert a panasz alapjául szolgáló bírói határozatot a Kúria hatályon kívül helyezte és egyúttal az alsóbb fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. (A végzés teljes szövege)
+
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pk. 60.039/2008/7. sorszámú, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla Pfk. II. 50.357/2008/1. sorszámú végzésével összefüggésben benyújtott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 12/A. § (1) és (2) bekezdése, a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság 2012. január 16-án felhívta az indítványozót indítványa kiegészítésére, amely a kötelező jogi képviselet igazolására, valamint az alkotmányjogi panasz Alaptörvénynek való megfeleltetésére irányult. Az indítványozó a megadott határidőig kiegészítési kötelezettségének nem tett eleget. (A végzés teljes szövege)
+
Az Alkotmánybíróság visszautasította Sávoly Község Önkormányzatának a telekadóról szóló 15/2010. (XII. 21.) sz. rendelete 4. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint az önkormányzati rendelet rendelkezése nem tekinthető „közvetlenül alkalmazandó, hatályosuló” normának, mert az csak az önkormányzati adóhatóság döntése révén hatályosul, ezért az indítvány az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felel meg. (A végzés teljes szövege)
+
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 8/2012. (I. 16.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Két választópolgár 2011. május 24-én országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár előtt jogszerűen folyósított nyugdíj összege ne csökkenjen?” Az Országos Választási Bizottság 80/2011. (VI. 24.) OVB határozatával megtagadta a hitelesítést, mert alkotmánymódosításra irányuló kérdésben nincs helye népszavazásnak. A határozat ellen kifogást nyújtottak be. Az OVB ezt követően az Alkotmánybíróság 110/2011. (XII. 2.) AB határozatára tekintettel a 8/2012. (I. 16.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az OVB e határozata ellen két magánszemély is kifogással élt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem jelöli ki pontosan azon nyugdíjak körét, amelyek csökkentésétől egy eredményes népszavazás és az „igen” válaszok többsége esetén az Országgyűlésnek tartózkodnia kellene. Az Alkotmánybíróság szerint ezért a népszavazásra bocsátott kérdés az új jogi szabályozási környezetben nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének. (A határozat teljes szövege)
+
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 1/2012. (I. 16.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Két választópolgár 2011. május 24-én országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy számára járó nyugdíj összege ne csökkenjen?” Az Országos Választási Bizottság 81/2011. (VI. 24.) OVB határozatával megtagadta a hitelesítést, mert alkotmánymódosításra irányuló kérdésben nincs helye népszavazásnak. A határozat ellen kifogást nyújtottak be. Az OVB ezt követően az Alkotmánybíróság 128/2011. (XII. 2.) AB határozatára tekintettel az 1/2012. (I. 16.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az OVB e határozata ellen két magánszemély is kifogással élt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem jelöli ki pontosan azon nyugdíjak körét, amelyek csökkentésétől egy eredményes népszavazás és az „igen” válaszok többsége esetén az Országgyűlésnek tartózkodnia kellene. Az Alkotmánybíróság szerint ezért a népszavazásra bocsátott kérdés az új jogi szabályozási környezetben nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének. (A határozat teljes szövege)
Az Alkotmánybíróság 2012. május 14-15-i teljes ülésének napirendje
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény egyes részeit érintő alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 171. § (5f) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló és azt megvalósító kormányzati tevékenység alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § (1) bekezdése „ötágú vöröscsillag” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 185/2011. (XI.15.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 194/2011. (XII. 5.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 365/2009. (IX. 3.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az 1/1999. BJE jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló valamint a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.640/2008/9. végzésének és a Fővárosi Bíróság 17.Fpkh.01-06-000034/19. végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 273. § (5) bekezdése Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv. E. 20. 802/2005/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 31. § (12) bekezdése és 33. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A Fővárosi Bíróság 9.K.33.275/2010/4. számú ítéletével kapcsolatosan benyújtott, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37. § (1) bekezdése és a 152. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10)-(11) bekezdése és 123. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata.
