Nincs megállás. Százával érkeznek a háborgó beadványok. Az Alkotmánybíróság elutasította az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény egy részének alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt, döntött továbbá a Kúria indítványára a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény egy passzusáról is. Legfrissebb döntések. A jelen hét témái.
Legfrissebb határozatok
Az Alkotmánybíróság elutasította az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9. § (1) bekezdésének „kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)–(6) bekezdését, 117. §-át és 118. §-át az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt.
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a hatályon kívül helyezett rendelkezés visszamenőleges alkalmazására irányuló kötelezés, emellett a támadott rendelkezés olyan mértékben homályos, hogy az sérti a normavilágosság követelményét.
Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában rámutatott: a rendhagyó, adott esetben a jogalkotás szakmai követelményeit nem maradéktalanul érvényesítő jogalkotási (jogszabály-szerkesztési) megoldások nem feltétlenül eredményeznek a jogbiztonság elvét sértő, alaptörvény-ellenes helyzetet, és önmagukban nem szüntetik meg az érintett rendelkezések kötelező erejét. Meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes – vagy az értelmezéstől függően ellentétes – szabályozása önmagában nem jelent alaptörvény-ellenességet. Az ilyen szabályozás alaptörvény-ellenessé csak akkor válik, ha az egyben az Alaptörvény valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár.
A határozathoz Juhász Imre különvéleményt, Pokol Béla párhuzamos indokolást csatolt. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról III/540/2013.)
+
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva alkotmányos követelményként megállapította: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja és a 115. § (2) bekezdése alapján az intézményfenntartó a személyi térítési díjat úgy köteles megállapítani, hogy a megállapított térítési díj a kötelezett személy saját szükséges tartását ne veszélyeztesse.
Az indítványozó, a Kúria háromtagú tanácsa – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – a támadott szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a rendelkezés általános és a Kúria előtt Kfv.39.051/2012. számon folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatóságának kizárását kérte. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a rokkantnyugdíjas felperest arra kötelezte az önkormányzat és az annak határozatát felülvizsgáló bírói döntés, hogy a rokkantnyugdíjából fizesse meg édesanyja önkormányzati fenntartású intézményben történő ápolását, gondozását. Az indítványozó szerint a rendelkezés ésszerű szabályozási indok hiányában az emberi méltóságot sértően önkényes: a rászorultsági alapon juttatott állami ellátást díjfizetési kötelezettség tárgyává teszi, és így elvonja azt a megélhetési minimumot, amelyet az állam – intézményvédelmi kötelezettsége keretében – minden rászorulónak biztosít.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint önmagában az, hogy a támadott rendelkezés adómentes jövedelmeket is bevon azon jövedelmek közé, amelyek a személyi térítési díj kiegészítésénél figyelembe vehetőek a tartásra kötelezett személynél, nem sérti az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltóság alapjogát. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek tartotta, hogy a bíróság a támadott jogszabály szerinti kötelezetti kör esetében nem vizsgálhatja, hogy a tartásra kötelezett hozzátartozó által havi rendszerességgel megfizetett személyi térítési díjkiegészítés megfizetését követően a tartásra kötelezett megmaradó jövedelme elegendő-e a saját megélhetésének a biztosítására. A határozat indokolása azt is megállapította, hogy a támadott rendelkezés alapján kötelezetté válható, tartásra köteles és képes személyek köre tekinthető homogén, azonos szabályozási körbe tartozó csoportnak. E körön belül a jogalkotó nem tesz önkényes megkülönböztetést. A homogén csoport hiányára és az alkotmányos követelményre tekintettel az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésére vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
A határozathoz Balogh Elemér, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.(AB határozat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos alkotmányos követelményről és bírói kezdeményezés elutasításáról III/3861/2012.)
Végzések alkotmányjogi panaszok visszautasításáról
– 2013.10.08 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – IV/642/2013.) Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.20.208/2012/7. számú felülvizsgálati ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz.
– 2013.10.08 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, – IV/774/2013.) Az ügy tárgya: a Budapest Környéki Törvényszék 4.Pf.23.537/2012/5. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz.
– 2013.10.08 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, – IV/906/2013.) Az ügy tárgya: a 2010. évi LXXXVII. törvénnyel, valamint a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelettel összefüggő alkotmányjogi panasz.
– 2013.10.08 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, – IV/1155/2013.) Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.21.582/2012/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.
Jelen hét programja
– A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelettel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata – II/1201/2012.).
– A Kúria Kvk.II.37.215/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 41/2012. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/3010/2012.).
– Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49. § (4), (7) és (8) bekezdés, az 50. § (1), (2a) és (4) bekezdés, valamint az 52. § (2), (3), (5) és (6) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/1021/2013.).
– Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 50. § (1) bekezdése, valamint az 52. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/1022/2013.).
– A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/26/2013.).
– A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/3211/2012.).
– A 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet egyes rendelkezéseivel összefüggő bírói indítvány vizsgálata – III/1234/2013.).
– A Budapest Környéki Törvényszék 23. B.68/2008/82. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.51/2011/24. számú ítélete, valamint a Kúria Bfv.II.1096/2012/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/365/2013.).
– A Tatabányai Járásbíróság 5.B.541/2010/23. számú ítélete és a Tatabányai Törvényszék 2.Bf.197/2012/5. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/1239/2013.).
– A Fővárosi Törvényszék 50.Pf.635.221/2012/3. számú ítélete, valamint a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 10.P.XV.21.706/2011/35. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/643/2013.).
– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.11.046/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/685/2013.).
– A Győri Ítélőtábla Gf.II.20.283/2012/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/1199/2013.).
– Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésének a „rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 21.K.29.080/2013. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói indítvány vizsgálata – III/370/2013.).
