Újra fénylik a vörös csillag?

Újból szerepel az Alkotmánybíróság napirendjén a vörös csillag ügye. Vajnai Attila a Munkáspárt 2006 elnöke és Trasciatti Attila, a Zöld Baloldal ügyvezető elnöke nyújtott be alkotmányjogi panaszt, azt kérve, követelve, hogy a büntető törvénykönyv önkényuralmi jelképekről szóló passzusából töröljék az ötágú vörös csillag viselését tiltó kitételt. Az indítványból kiderül: valójában az Alkotmánybíróság 2000-ben hozott határozatának korrekcióját is szeretnék elérni, mégpedig a strasbourgi bíróság okfejtésnek megfelelően.

A történet előzményei: Fratanolo János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnöke egy 2004. május elsejei pécsi szakszervezeti rendezvényen úgy vonult fel, hogy a zakója hajtókáján nagyjából két centiméter átmérőjű ötágú vörös csillagot viselt. A jelképet, mivel nyilatkozott a helyi televíziónak, sokan láthatták. Emiatt 2007-ben büntetőeljárás indult ellene, a Pécsi Ítélőtábla  pedig önkényuralmi jelkép viselésének vétségéért 2010-ben megrovásban részesítette. Fratanolo János azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, amely idén márciusban jogsértőnek minősítette elítélését. Megállapította, hogy a politikus a véleménynyilvánítás szabadságával élt, amikor 2004. május elsején egy pécsi rendezvényen vörös csillagot tűzött a kabátjára. Magyarországot 4000 euró kártérítésre és 2400 euró perköltség megfizetésére kötelezték. Fratanoló János részére június 8-áig kellene kifizetni a Strasbourgban megítélt 4000 euró kártérítést és a 2400 euró perköltséget. A döntés végrehajtása azt is jelentené, hogy módosítani kell a Btk.-t.

A kormány a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése ellenére kitart a vörös csillag nagy nyilvánosság előtti használatának tilalma mellett, derül ki abból a jelentésből és határozati javaslatból, amelyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter április 20-án nyújtott be a parlamentnek.  A magyar jogszabályok szerint az ötágú vörös csillag önkényuralmi jelkép, viselése bűncselekmény, ezért a magyar kormány nem kívánja kifizetni a kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, és nem látja indokoltnak a Btk. módosítását sem.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése kiemelten hangsúlyozza: a hatályos büntető törvénykönyv erre vonatkozó, az Alkotmánybíróság által 2000-ben megerősített passzusával ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának – a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott – ítélete, ezért az ítélet végrehajtásával kapcsolatban az Országgyűlésnek kell döntést hoznia. Az Alkotmánybíróság által megerősített hatályos magyar jogszabály szerint az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelent a kommunista diktatúrát jellemző önkényuralmi eszmékkel és azok propagálásával. A Btk. érintett része azért lett így megfogalmazva, mert a XX. század diktatúrái felmérhetetlen szenvedéseket okoztak a magyar társadalomnak, a diktatúrákhoz kapcsolódó jelképek használata pedig sokakban rossz emlékeket, félelmet kelt, és gyakran a kegyeleti jogok is sérülnek. A történelmi tapasztalatokat figyelembe véve az Alkotmánybíróság 2000-ben, a Btk. kérdéses szakaszának vizsgálatakor megállapította a korlátozás társadalmi szükségességét, és úgy találta, hogy a törvény összhangban van az Alkotmánnyal, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata rögzíti: a demokratikus társadalom védelmét jelenti, ezért nem alkotmányellenes, ha az állam önkényuralmi hatalmi rendszerek jelképeinek használatával kapcsolatban egyes konkrét magatartásokat tilt meg. Továbbá megállapítja: a Magyarországon alkalmazott korlátozás arányos, mivel nem érinti az önkényuralmi jelképek tudományos, művészeti, illetve oktatási vagy ismeretterjesztési célú használatát. A magyar szabályozás egyébként nem kivételes Európában: a diktatúrák jelképeinek használatát bünteti egyebek mellett Ausztria, Franciaország, Németország és Románia állami jogszabályrendszere is.

Az Európa Tanács megfelelő fórumai diplomáciai úton szorgalmazhatják a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletének végrehajtását.

Gyurcsányék folytatják a blokádot

A legközelebbi, keddi ülés idején is demonstrál a Taláros Testület épülete előtt a Demokratikus Koalíció. Az Alkotmányos blokádnak nevezett összejövetelt Gyurcsány Ferenc pártelnök hirdette meg, követelve hogy az Alkotmánybítóság harminc napon belül döntsön annak a beadványnak a megtárgyalásáról, amely szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.

A párt aktivistái immáron második alkalommal vonulnak majd  újra az épület környékére szórólapokkal, táblákkal, arra szólítva fel az alkotmánybírókat, hogy "tegyenek eleget alkotmányos kötelezettségüknek, védjék meg Magyarországot az önkényuralom rendszerétől!” Követelik, hogy az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyalja a Szabadság és Reform Intézet beadványát, mely szerint a kormány – sarkalatos törvényekkel és személyi kinevezésekkel – a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes. Ennek érdekében azt is bejelentették, nincs szándékukban meggátolni az alkotmánybírókat abban, hogy demonstrációjuk ideje alatt bemenjenek a testület épületébe.  (Az Alkotmánybíróság korábban már formai okok miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a Szabadság és Reform Intézet beadványát, mire az intézet újból benyújtotta azt.) 

Az Alkotmánybíróság 2012. május 8-i teljes ülésének napirendje

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13/A. § (1) és (2) bekezdése, a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Sávoly Község Önkormányzatának a telekadóról szóló 15/2010. (XII. 21.) számú rendelete 4. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. CLXII. törvény 90. § ha) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény 100. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezésére irányuló indítvány vizsgálata.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény egyes részeit érintő alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § (1) bekezdése „ötágú vöröscsillag” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az 1/1999. BJE jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése 2. mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása, illetve a Fővárosi Bíróság 2.Pf.640.890/2010/2. sz. végzése és a Fővárosi Bíróság 52.Pf.640.891/2010/2. sz. ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló valamint a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.640/2008/9. végzésének és a Fővárosi Bíróság 17.Fpkh.01-06-000034/19. végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló és azt megvalósító kormányzati tevékenység alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az Országos Választási Bizottság 8/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.

Az Országos Választási Bizottság 1/2012. (I.16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.

Az Országos Választási Bizottság 185/2011. (XI.15.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.

Az Országos Választási Bizottság 194/2011. (XII. 5.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.