A munkanélküliek száma 436,2 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig, 10,3 százalék. 140,8 ezer fővel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban. A következő hónapokban a munkaerő-piaci folyamatok gyorsuló ütemű rosszabbodása várható. A kiskereskedelmi forgalom szőkülésében az általános forgalmi adó emelkedése játszott szerepet. Az ipari termelői árak 3,4 százalékkal, ezen belül feldolgozóipari árak 4,2 százalékkal emelkedtek. Az export-import olló több mint nyolcszorosa az egy évvel korábbinak. Nemzetközi folyamatok.
A dicstelenül távozó elődjéhez, Gyurcsány Ferenchez hasonlóan Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni is!
| Bajnai Gordon kormányváltás esetén sem lát nagy mozgásteret a gazdaságpolitikában, a jelenlegi iránytól való eltéréshez. „Egyrészt Magyarország az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapodást kötött, amely elvileg jövő októberben jár le. Az útról letérőknek pedig ezt a megállapodást meg kellene szegniük. Emellett az unióban még nem zárult le az ország ellen indított, úgynevezett túlzottdeficit-eljárás. Ha Magyarország megszegi az abban vállaltakat, akkor azt kockáztatja, hogy elveszíti az európai uniós forrásokat. Aki a felelőtlen gazdaságpolitikához akar visszatérni, azt kockáztatja, hogy megint 320 forint körül lesz az euró, és 1,7 millió hitelfelvevő család lehetetlenül el Magyarországon. Ez nemcsak gazdasági, de nagyon komoly politikai kockázat is." A kormányfő szerint: „Ez a gazdaságpolitika azokkal az alapokkal, amelyeket most letettünk, nagyon világos pályát rajzol Magyarországnak 2011-től. Azt mondja, hogy a jövő évi kis gazdasági csökkenés után 2011-től 3 és 4 százalék közötti gazdasági növekedés várható. Sokan elfelejtették, a nyugdíj- és a közszféra-intézkedések is úgy szóltak, hogy olyan években, amikor Magyarország 3,5 százalékot meghaladó növekedést ér el, megint lehet nyugdíjprémiumot adni, a közszférában pedig lehet a 12 havin fölül valamilyen juttatást biztosítani. Tehát ha a megkezdett úton haladunk, 2011-től már azoknak is jut valami, akik közvetlenül nem a magánszférában vannak, nem részesednének ebből a növekedésből." |
+
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. október 26–november 1.) jelentését ismertetjük.
Hazai folyamatok
A foglalkoztatottak száma 2009. harmadik negyedévében átlagosan 3783,5 ezer fő volt. Az év ezen időszakában 140,8 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban.
A munkanélküliek száma 436,2 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig, 10,3 százalék, ami éves szinten 2,6 százalékpontos növekedést jelent. A válság hatására a tavalyi év végén jelentős mértékben csökkent a foglalkoztatottak száma. A mélypontot 2009 első negyedéve jelentette, amikor a foglalkoztatott létszám 3764 ezer főre csökkent. Azóta három párhuzamos folyamat befolyásolja a munkaerő-piaci tendenciákat. Egyrészt, a gazdasági válság miatt folyamatosak az elbocsátások, másrészt év eleje óta a szezonalitás miatt egyes ágazatok bővítették munkaerő állományukat, harmadrészt – az „Út a Munkához" program bevezetésével – az idén a korábbinál több tízezer fővel többen vesznek részt az állami közmunkákban.
A foglalkoztatás és munkanélküliség havi alakulását az határozza meg, hogy a három tendencia közül melyik jelentkezik erőteljesebben. Júniusig azt tapasztaltuk, hogy a közfoglalkoztatás bővülése és a szezonmunkák indulása ellensúlyozta a válság miatti elbocsátásokat, a munkanélküliségi ráta csökkent, a foglalkoztatás nőtt. Nyár végére mind a szezonális munkakínálat, mind a közfoglalkoztatás elérte éves maximumát, így az év hátralévő részében folyamatosan csökken majd ezek pozitív munkaerő-piaci hatása, válságtól sújtott vállalatok viszont egyre kevésbé lesznek képesek a munkaerő tartalékolására. Mindezek hatására a következő hónapokban a munkaerő-piaci folyamatok gyorsuló ütemű rosszabbodására számítunk.
+
A külkereskedelmi többlet az év nyolcadik hónapjában 2837 millió euróra bővült, ez júliushoz képest 254,3 millió euró többlet. Augusztusban az import 26,9 százalékkal, az export 20,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában számított értéktől. Az import ilyen mértékű visszaesését a belső keresleten belül meghatározó szerepet betöltő kiskereskedelmi szektor helyzetének romlása jelentősen befolyásolja. A kiskereskedelmi forgalom szőkülésében a július hónapban bekövetkezett általános forgalmi adó emelkedésének hatása játszott szerepet.
Az export-import olló 6,6 százalék, ami több mint nyolcszorosa az egy évvel korábbinak. A kivitel mintegy 60 százalékát adó gépek és szállítóeszközök exportja 24,6, importja pedig 30,2 százalékkal szőkült az előző évhez képest. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb visszaesés a közúti jármű, valamint az energiafejlesztő gép- és berendezés forgalmában mutatkozott: a kivitelben 40,3, illetve 29,4, a behozatalban 50,4, illetve 43,1 százalékos volt a volumencsökkenés. A 2009. január-augusztusi időszakban a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékeket exportvolumene 2,4 százalékkal nőtt, míg az importé 5,6 százalékkal csökkent.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 2009 első nyolc hónapjában 11,7 százalékkal, az importvolumen 9,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A behozatal szőkülésének legfőbb tényezője a zöldségféle és gyümölcs exportvolumen csökkenése (19,1%) volt.
+
Az ipari termelői árak az előző év azonos időszakához viszonyítva szeptemberben 3,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a 82,6 százalékos súllyal rendelkező feldolgozóipari árak 4,2 százalékkal emelkedtek, a villamos energia-, gáz-, gőz-, és vízellátás pedig 0,7 százalékkal drágult. A feldolgozóiparon belül dinamikusan emelkedett a villamos-berendezések (10,9%), a gépek, gépi berendezések (8,3%) és a járműgyártás (8,2%) ára. Ezzel szemben egy év alatt 15,7 százalékkal mérséklődött a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás átlagára éves szinten.
Az ipar belföldi értékesítésének az árindexe egy év alatt 1,2 százalékos árcsökkenést mutat, ezen belül a teljes termékkosár nagyjából 60 százalékát kitevő feldolgozóipari árak esetében 2,3 százalékos mérséklődést regisztráltak. A kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás átlagára 16,7 százalékkal esett egy év alatt, azonban az átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett a járműgyártásnak (6,2%), és a villamos berendezés gyártásának (4,7%) átlagára. Az exportértékesítés árindexe márciusban érte el a maximumát (12,2%), majd csökkenni kezdett. Szeptemberben a mutató 6,5 százalékra csökkent.
A feldolgozóipar részaránya ebben a dimenzióban a legnagyobb (98,8), így a többi ágazat elhanyagolható súlya miatt csak erre az ágazatra koncentrálunk. A feldolgozóipari exportértékesítés árai 6,8 százalékkal emelkedtek szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül kiemelkedően nagy árdinamika volt megfigyelhető az egyéb feldolgozóipar és javítás (11,9%), a villamos berendezés gyártása (11,7%), a gép, gépi berendezés (9,3%), és a járműgyártás (8,4%) ágazatokban.
+
A héten a tőzsdeindexek jelentős korrekcióját figyelhettük meg. A tengerentúlon a Dow Jones 2,6, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq 5,08 százalékkal értékelődött le a felemás makró adatok, és a vártnál valamivel kedvezőbb gyorsjelentések ellenére. Londonban az FTSE 1003,78 százalékkal zárt magasabban, mint egy héttel korábban, a frankfurti DAX pedig 5,67 százalék veszteséget könyvelt el. A BUX index 3,43 százalékkal zárt pénteken alacsonyabban, mint egy héttel korábban. A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt a hazai fizetőeszköz 2,32 százalékkal értékelődött le, a forint euróval szembeni hivatalos középárfolyama 272,5 HUF/EUR volt. Az állampapírpiacon a diszkontkincstárjegyek hozama érdemben nem változott, az államkötvények benchmarkja – különösen a három és az öt éves időhorizonton – jelentősen emelkedett előbbi 45 utóbbi 38 bázisponttal.
Nemzetközi folyamatok
Ezen a héten az olaj ára kissé mérséklődött, és visszaállt a 78-80 dolláros sávba. Ennek oka egyebek között, hogy a befektetők profitrealizálásba kezdtek és a hajtóerőnek számító dollár is erősödött. Az árcsökkenést geopolitikai tényező is befolyásolta (nigériai tűzszünet). Az amerikai gazdaságról vegyes makrogazdasági hírek láttak napvilágot. Bár az előzetes GDP adat a vártnál kedvezőbben alakult, a múlt heti kedvezőtlen lakossági fogyasztási adat a kilábalás elhúzódására utal. Az amerikai pénzügyi rendszer továbbra is komoly problémákkal küzd. Pénteken újabb kilenc amerikai bank ment csődbe, ami 115-re emelte az idén csődbement pénzintézetek számát. Ezek teljes eszközállománya csaknem 20 milliárd dollárt, betéteik összege több mint 15 milliárd dollárt tesz ki. Mindemellett közel négyszáz bank minősül veszélyeztetettnek.
A pénzpiaci bizonytalanság az értéktartó arany árfolyamának kedvezett. Hétfőről péntekre a nemesfém unciánként 7 dollárral drágult, 1044,4 dollár/uncia áron zárta a hetet.
Az USA bruttó hazai terméke (GDP) az előzetes adatok szerint 2009 harmadik negyedévében éves alapon 3,5 százalékkal emelkedett a második negyedévhez képest, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3 százalékkal csökkent. A negyedéves adat hatalmas javulást jelez a második negyedévi 0,6 százalékos csökkenés után, és némileg meghaladja a 3,2 százalékos elemzői várakozásokat. Komoly javulás a fogyasztás és a beruházás komponenseiben figyelhető meg, ugyanakkor csökkent a kormányzati kiadások hozzájárulása a gazdasági növekedéshez az előző negyedévhez képest. A bővülést nagyrészt a kormányzati élénkítő csomag okozta, lecsengése után alacsonyabb emelkedési ütemre számíthatunk, így a következő negyedévre az elemzői konszenzus gyengébb, 2,4 százalékos növekedést vetít előre.
+
Az euro zóna összetett beszerzési menedzserindexe (BMI) októberben az előzetes adatok szerint 53 pontra emelkedett a szeptemberi 51,1 pontról. A feldolgozóipari index 49,3 pontról 50,7-re emelkedett, míg a szolgáltatási 50,9-rıl 52,3-ra nőtt. Az összetett mutató már a harmadik egymást követő hónapban tartózkodik a bővülés/zsugorodás határát jelző 50-es érték felett, egyúttal 2007 decembere óta ekkora mértékben nem javult egy hónapon belül a kompozit mutató.
Az előzetes becslés szerint az euróövezeti fogyasztói árindex októberben 0,1 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbitól. Az múlt évinél alacsonyabb energia és élelmiszerárak hatására már ötödik hónapja negatív az index. Inflációs nyomás hiányában így az EKB várhatóan továbbra is alacsonyan fogja tartani az alapkamatot.
A munkanélküliségi ráta szeptemberben 9,7 százalékra nőtt a közös pénz országaiban, míg az EU 27-ben 9,2 százalékra emelkedett. A mutató a részmunkaidős foglalkoztatás nagy hagyományának köszönhetően Hollandiában (3,7%) a legkedvezőbb, Spanyolországban (19,3%) és Lettországban (19,7%) a legmagasabb.
A lengyel jegybank változatlanul 3,5 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat. Bár az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom némi emelkedést mutat, a munkapiaci alkalmazkodás tovább folytatódik: a foglalkoztatottak száma csökken, miközben a munkanélküliségi ráta emelkedik. A folyamat mögött a vártnál magasabb béremelkedés tapasztalható, ami így a létszám-alkalmazkodás felé tolja a vállalatok nagy részét. Bár a fogyasztói árindex a célszint ±1 százalékos toleranciasávján belülre süllyedt (3,4% szeptemberben), a mérséklődés mögött inkább az élelmiszerárak hirtelen esése húzódik meg, mintsem az inflációs várakozások mérséklődése.
