Elhunyt Makovecz Imre

Életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre, a magyar organikus építészet egyik legismertebb és legnagyobb képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke. Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten. Az elmúlt évtizedben politikai szerepet is vállalt, alapító tagja volt az Orbán Viktor által 2002-ben alapított Szövetség a Nemzetért polgári körnek. „Személyében a kulturális nemzetegyesítésért fáradhatatlanul tevékenykedő művészt gyászolunk” – fogalmaz a KDNP által kiadott közlemény.

A Kereszténydemokrata Néppárt részvétnyilvánítása: Mély megrendüléssel vettük tudomásul, hogy Makovecz Imre korszakalkotó jelentőségű, nemzetközileg is elismert építész életének 76. esztendejében elhunyt. Személyében a kulturális nemzetegyesítésért fáradhatatlanul tevékenykedő művészt gyászolunk.  Bízunk benne, hogy egyedi építészeti stílusa, művészi hitvallása tanítványai és az általa alapított Magyar Művészeti Akadémia tevékenységében él tovább. A templomaival híressé vált alkotó az utóbbi időben az országépítés más formáját is elénk állította a kolontári katasztrófa utáni helyreállításban végzett munkájával. Nemzeti elköteleződésével, megalkuvást nem tűrő személyiségével példát mutatott mindannyiunknak.

A Fidesz mély megrendüléssel értesült róla, hogy Magyarország egyik legkiemelkedőbb építésze, Makovecz Imre életének 76. évében elhunyt - közölte a kormánypárt az MTI-vel kedden. Makovecz Imre nevéhez olyan épületek köthetők, mint a farkasréti Ravatalozó, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának épületegyüttese, a paksi Szentlélek-templom, az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon vagy a csíksomlyói kápolna - emlékeztettek, hozzátéve, hogy e felsorolás természetesen nem teljes, ami azonban minden munkájában közös, hogy azokban megjelent a magyar szellem és a magyar lélek. A Kossuth-díjas építész életműve azt bizonyítja, hogy mennyi fér bele egy ember életébe, mennyi mindent megtehetünk egymásért, a nemzetért. Makovecz Imre gondolatisága, organikus, emberléptékű építészete azt hirdeti, hogy összetartozunk! Élete és munkássága példa mindannyiunk számára! - zárta kommünikéjét a nagyobbik kormánypárt.

+

Makovecz Imre 1935. november 20-án Budapesten született, de élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, itt ismerte meg a paraszti életforma ritmusát, ízeit, mértékeit, rítusait. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó élményévé vált.

    
A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett, 1959-től állami
tervezővállalatoknál dolgozott. Néhány kollégájával az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezett, a sorozatos "betartások", adminisztratív gátak ellenére fiatal építészek lelkes csoportjával sikerült olcsó helyi anyagokból szinte pénz nélkül újjáépíteniük számos közösségi épületet.
    
Sárospatakon emberléptékű, a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat is kezdtek építeni, az általa tervezett művelődési házat az év tíz legérdekesebb alkotása közé rangsorolta az építészek nemzetközi szövetsége. Állását mégis el kellett hagynia, a tervezési díjat sem kapta meg, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft.) vezetője lett, a céget 2010 elején kényszerült bezárni.
    
Első figyelemreméltó munkája a paksi templom: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, míg a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast modellez. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda.
    
Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon. A templomhoz is hasonlítható héttornyos épület bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszere különleges látványt nyújtott, akárcsak a földszint üvegpadlója alá nyúló, így gyökérzetét is megmutató csupasz tölgyfa. A csónakforma az Újvilágot 500 éve felfedező Kolumbusz emlékét, a tornyokba zárt harangok a nándorfehérvári diadalt idézték meg. E művéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést.
    
Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánja kifejezni, azt, hogy az épület lény.
    
1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.
    
Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima díjat. 2008-ban Teleki Pál-érdemérmet kapott, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal tüntették ki. 2010-ben Zala megye, 2011 júniusában Budapest díszpolgárává választották. 2011. szeptember 10-én még átvette a Szent István-díjat az esztergomi Vármúzeum Korona-termében.
    
Makovecz Imre konzervatív közéleti személyiségként is ismert volt.

+

Schmitt Pál köztársasági elnök osztozik Makovecz Imre családjának gyászában. Az államfő keddi közleményében úgy fogalmaz: Makovecz Imre tudta, hogy a magyar egy jobb sorsra érdemes, alkotó nép, amelynek nem csak múltja van. Hitte, követelte és építette a jövőt hatalmas lelkével, minden idegszálával, utolsó erejével.

A törődött kézfej megpihen. Valami azonban folytatódik: Makovecz Imre arra a csillagösvényre lépett, ahová templomtornyai viszik fel a magyarok imáját -  áll a köztársasági elnök közleményében. Makovecz Imre bevégezte földi útját. Vége a nagy tervezésnek, a ceruza táncának a papíroson, vége a megharcolt feladatoknak, az országépítésnek, az örök aggódásnak, az értünk haragvásnak -  fogalmaz Schmitt Pál. Fájdalmunk által is egy közösség, egy nemzet vagyunk - zárul az államfő keddi közleménye.

+

Makovecz Imre kitüntetései:
1969 - Ybl Miklós-díj
1987 - Ifjúsági Díj
1987 - Amerikai Építészek Szövetségének tiszteletbeli tagja
1989 - SZOT-díj
1990 - Kossuth-díj
1992 - A Skót Építésszövetség tiszteletbeli tagja
1993 - Dundee-i Egyetem díszdoktora
1996 - A Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség Díja
1997 - Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme
1998 - A Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagja
2001 - Corvin lánc kitüntetettje
2003 - Príma Primissima Díj
1999 - Steindl Imre Díj

Ismertebb épületei
Ravatalozó, Budapest, Farkasréti temető
Evangélikus templom, Siófok
Paksi templom
Magyar pavilon, Sevilla, Világkiállítás
Sportuszoda, Eger
Egyetemi épület (Stephaneum), Piliscsaba

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!